Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

összeírás alapján kapunk tájékoztatást. Ezen időszak új telepesei elsősorbannyugatról érkeztek, köztük vallonok, flamandok, németek, de az ország peremterületeire,így Baranyába is tömegesen települtek szláv népek is.2. A XV. sz. és a török idők népességeA történettudomány több kiválósága is megkísérelte a XV. századi és atörök hódoltság kora népességi adatainak a becslését. Mályusz Elemér 724 ésMolnár Erik 725 úttörő próbálkozásai után Szabó István 726 már statisztikaimódszerekkel dolgozta fel a Zsigmond kori számadáskönyveket, amelyeketErnuszt Zsigmond pécsi püspök, királyi kincstartó készített, a millecentenáriumalkalmából pedig Kubinyi András professzor új feldolgozás és elemzésután helyesbített. 727Magyarország megyéire vonatkozó adatok áttekintéséből megállapítható,hogy a XV. század végén Baranya megye volt a legnépesebb. A megye5717,6 km 2 területén 132–150 ezer főre becsüli Kubinyi András az Árpádkoróta eltelt majdnem kétszáz év népességszámát Baranyában, a népsűrűségetpedig kiugróan magasra, 23–26 közöttire. Utal arra, hogy a tatárjárás ésaz Európában – így Magyarországon is – pusztító XIV. századi pestisjárványnyomán 1330 és 1526 között lelassult a természetes szaporulat. Ehhez járultakmég a háborúk okozta pusztítások és következményeik is. Szabó IstvánBaranya vármegyében 909 helységében 15 ezer portával számol.A következő két évszázadból a mohácsi vész évtizedeit általában a pusztulásjellemzi. Ugyanakkor az 1554–1582 közötti évekre a török defterek azadózó népesség számának növekedéséről tanúskodnak. 728 A XVII. század, dekülönösen ennek utolsó évtizedei jelentik a nagymérvű pusztulást a megyefalvaiban. Follajtár Ernő 729 287 elpusztult községről ad áttekintést, megjegyezveaz egykori birtokosok nevét, az adózók számát, a házak számát, azott élt népesség nemzetiségét, a helység fekvését és a forrást, amely alapjánaz információkat összegyűjtötte. A név szerint felsorolt 287 elpusztult faluközött kis számban szerepelnek 2–3 fős portákkal lakott helyek, ritkábbanerdőterület neve is.Ennél is megrendítőbb, de az egész megyére nem általánosítható az a kép,amelyet Verancsics Antal pécsi püspök ír le a vármegye helyzetéről, amikor724 Mályusz Elemér: A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt. In: Magyarrenaissance. Bp. é. n.725 Molnár Erik: A magyar társadalom története az Árpád-kortól Mohácsig. Bp. 1949.239–258.726 Szabó István: Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között. In: Magyarországtörténeti demográfiája. Szerk. Kovacsics József. Bp. 1963. 63–113.727 Kubinyi András: A magyar királyság népessége a 15. század végén. Történeti Szemle1996. 2–3. sz. 157.728 Káldy Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp. 1960.729 Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei. Pécs 1942.269