Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

nemcsak egyetemi tanulmányait fejezte be, hanem – summa cum laude minősítéssel– a bölcsészetdoktori oklevelét is megszerezte. Forgách Ferenc, mint történetírócímen fejtette ki doktori értekezésének témáját (Kv. 1908). Két héttel később,június 30-án zajlott le életének legnagyobb kihatású eseménye, megtörténtünnepélyes pappá szentelése. Primíciáját, első szentmiséjét július 6-án szülőfalujában,a kis vértessomlói templomban mutatta be. 1148Tanári pályája a nagy múltú intézményben, a kolozsvári római katolikus főgimnáziumbanvette kezdetét az 1908/09. tanévben. Ebben az időszakban –1909. május 21-én – kapta kézhez középiskolai tanári oklevelét. A kolozsvári katolikusközépiskolában a tantárgyain – történelmen és a latinon – kívül még hittant,filozófiát és néhány esetben még ábrázoló mértant is tanított. Külön érdekesség,hogy Kolozsvárról soha nem helyezték át más városba, haláláig itt élt és dolgozott.Egyetemi éveit is beszámítva – 1904 és 1962 között – ötvennyolc, többmint egy fél évszázadot töltött kedves városában. Megbecsülésére jellemző, hogytanársága második éve után rendi házfőnök-intézményi igazgatója javaslatára aMária Terézia fiúnevelő intézet aligazgatójává nevezték ki. Ezt a felelősségteljestisztséget hat éven keresztül látta el.Fiatal, kezdő tanár korában levéltári adatgyűjtésekkel alapozta meg történelmikutatásait, melyek középpontjában főképpen az Erdélyi Fejedelemség korszakaszerepelt. Ez a komoly érdeklődés nemcsak figyelemfelkeltésül szolgált, hanemmegnyugvással töltötte el Kelemen Lajost, az Erdélyi Múzeum-Egyesület legendáslevéltárosát. Erre utal egyik naplófeljegyzésében: „1915. Június 3. Tegnapelőttbeszéltem a Mátyás király téren sokáig Bíró Vencellel s felhívtam azErd.[élyi] Múz.[eum] Levéltáraira a figyelmét, tegnap pedig a Teleki-levéltármissiliseit mutogattam meg neki. A szép nagy anyag meglepte, s hiszem, hogymost már benne kitartó és lelkes dolgozó embert találtam a levéltár anyagából.Végre tíz év után akad egy ember, akinek nem hiába szóltam. Huszti András leveleit,melyekre Török Istvánt 3 évig hiába kértem, legelőbb fel fogja dolgozni, smajd a többire is sor kerül.” 1149A piarista rend elismert és tevékeny tudósa, Vass József történetíró életrajzánakmegírásával 1150 maga felé irányította a kolozsvári székhelyű tudós társaság,az Erdélyi Múzeum-Egyesület figyelmét is. A Veress Endre levéltáros-történészfelkérésére írt centenáriumi megemlékezés az Erdélyi Múzeum 1913. évfolyamábanjelent meg. Írása hiteles és meggyőző lehetett, mert ettől kezdve gyakran foglalkoztattákelőadóként az Erdélyi Múzeum-Egyesület felolvasó ülésein és Brassóban,Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön megrendezett vándorgyűlésein.Figyelme – érthető módon – tudományos szempontból is egyre inkább az erdélyikatolicizmus története, valamint intézményei és nagyjai felé fordult. Ennekvolt meggyőző példája A római katolikusok helyzete és hitélete Erdélyben a je-1148 Bíró Imre hagyatéka a SzMPlébLt-ban (a továbbiakban BíróI hgy.). N. 202.1149 KmOL Kelemen Lajos naplói. 1915.1150 A kolozsvári róm. kat. főgimnázium értesítője. 1913.429