Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Jenő, Flórián Tibor köteteit. Különösen szép, Masereelt idéző metszetlapokkaljelent meg, előbb 1934-ben, majd 1945-ben Ernst Toller Fecskék könyvecímű poémája.Nevét szélesebb körben az 1935-ben kiadott Liber miserorum metszetkönyvetette ismertté. A külváros nyomorúságának krónikája ez az 50 kisméretűmetszetlap, amely a Minerva nyomda cégjelzése alatt, kézi levonatban, aszerző kiadásában jelent meg. 890 A lapok nagy részén a fekete alapból fehérvonalakkal bontja ki a képet. Egészen finoman, fakarcszerűen viszi föl a rajzot;tónushatások elérésére rendszeresen fésűs vésőt használ. Ahol folt jelenikmeg a képen, az is a feketéből kivilágló fehér mező.Ez a kiadvány és még inkább az 1939-ben megjelent Barangolókönyv, 891a Liber Vagabundi, metszetkönyvnek, képregénynek tekinthető. Történetetlehet keríteni köré, még akkor is, ha az epikai kötés sokkal lazább, esetlegesebb,mint Masereel metszetkönyveinél. A Barangolókönyv hasonlóképpenötven metszettel a művész élménygyűjtő útjain vezet végig, „pusztán, tengeren,erdőn”. Gy. Szabó ismerte a masereeli formát, a metszetciklusoknak atörténet kötőanyagával megvalósuló egybeszerkesztését. Műfaji körülírásávalaz akkori erdélyi folyóiratokban is találkozni lehetett. 892A Liber miserorum elismerő és elmarasztaló kritikát egyaránt kapott. Politikaipártállások, ideológiák szerint ítélték meg. Míg Dsida Jenő a humánumot,az „örök embersorsot” megjelenítő szándékot látja benne, 893 a Korunkbaloldali ellentáborához tartozó Korvin Sándor, a „széplelkű” költővel(Dsidával) vitatkozva dogmatikus elfogultsággal utasítja el. Úgy látja, a NyomorultakKönyve „hófehér merített papíron, amateur kiállításban, latin címekkel”nem lép túl a „népbarát” szemléleten. 894A kritikát roppant nehezen viselő művészt megrendítették az elutasítások.Ezen nem enyhített sem a Magyar Bibliophil Társaság elismerése, sem az akitüntető figyelem, mely az első erdélyi metszetkönyveknek azután is kijárt.Utóbbira az a kiállítás a meggyőző példa, melyet 1940 szeptemberében Erdélyiművészek, erdélyi tájak címmel Hoffmann Edit szervezett az OrszágosMagyar Szépművészeti Múzeumban. A kiállításon egy tárlóban külön állítottákki a Liber miserorumot, a Barangolókönyvet, Buday György Székely népballadákés Kós Károly Régi Kalotaszeg című kötetét, valamint TamásiÁron trilógiájából az Ábel Amerikában illusztrált kiadványát. 895890 K. B. [Kéki Béla]: Fiatal grafikus. Erdélyi Lapok 1933. február 2. 9.891 A Barangolókönyv az 1939-es év végén jelent meg a szerző kiadásában, 800 példányban.892 Székely: i. m.893 Dsida Jenő: Örvendetes séta a külvárosban Gy. Szabó Bélával, a fiatal művésszel, akimost adta ki a „Nyomorultak könyvé”-t. Keleti Újság 1935. május 26. 6.894 Korvin Sándor: Egy fiatal rajzoló és a szegények. Korunk X(1935). 7–8. sz. 628–629.895 Országos Magyar Szépművészeti Múzeum. A grafikai osztály LXXVI. kiállítása. Erdélyiművészek, erdélyi tájak, 1940. szeptember (katalógus).331