Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

okozott problémáknak, s elsőként hívja fel a figyelmet arra, hogy a jól elhelyezettadósságok után a külföldre menő kamatok veszélytelenek. Látható gazdaságiszakértelme azonban nem elméleti bázisú, hanem praktikus, gazdaságpolitikaitípusú vitára indítja.Dessewffy többször szakértelemhiánnyal is vádolja Széchenyit:„Hiányinkat senki se tagadja, nem titok, … de hideg vérű ’s minden oldalúvizsgálat, nem nagyítás; … éppen azért országos alkotmányunk mélyebb ismeretétés körül-állásaink több oldalú s érettebb megfontolását várhattukvolna a hazafitul és magyar mágnástul.” 60Széchenyi a Világban válaszolt a Hitelt érő fontosabb kritikákra és bírálatokra,a Dessewffy-féle Taglalatra. A válaszadás egyben ösztönözte és szükségesséis tette nézeteinek átgondoltabb teoretikus megalapozását. Kautzszerint 61 az „első munkájához majdnem hasonló feltűnést keltett; tartalmáranézve amannál változatosabb és gazdagabb, érvelésire nézve behatóbb ésmeggyőzőbb; stiljére nézve valamivel szabatosb; szóval a nagy reformerneksok tekintetben legkiválóbb munkája” lett a Világ.A reformhangulat érlelődését, gyors mozgását jelzi, hogy WesselényiMiklós Balítéletek című könyve, mely csak 1833-ban került az olvasók kezébe,már nem tudott olyan robbanásszerű hatást elérni, mint a Hitel. Wesselényimég írta saját nagy művét, amikor Széchenyi munkája megjelent. „AmirőlTe és én gondolkodom – egy!”, írta barátjának. „Érzéseink s látásunkegyformasága oly nagy, hogy egész darabokat, sőt constructiókat is találok,melyek az enyimbe is megvannak.” Másfelől viszont át kellett gondolnia,hogy nem felesleges-e saját könyve az adott helyzetben. Munkáját folytatta,1831-ben lezárta írását, de a közönség elé voltaképpen már csak a Stádiummegjelenését követően jutott el a mű. Lényegében késve jelent meg. Nemtölthette be a reform kézikönyvének orientációs szerepét. A két nagy reformergondolati rokonsága ellenére a hangsúlykülönbségek is jelentősek. Wesselényielsősorban politikusi gondolatgazdagságával tűnik ki, kevésbé összpontosíta közgazdasági vonatkozásokra. A közgazdasági téren elsősorban amezőgazdaság átalakítását tekinti a modernizáció legfontosabb feladatának.Pedig a nagyerejű érveléssel írt könyv koncepcionálisan sokban érintkezettSzéchenyi gondolataival. „Legelső talpköve ’s alapja tehát minden polgárialkotmánynak a lelki erő míveltsége. A munka pedig az, miben a lelki erőbehatásának legtöbb sükere, legbizonyosabb foganatja van. Munka lelki erővelszövetkezvén szüli a míveltséget, a polgári társaság csinosodását, s egészjólétét.” Rövid pár év már arra is elég volt, hogy a reformmódszereiben radikalizálódóWesselényi és Széchenyi eltávolodjanak egymástól, jóllehet a húszasévekben együtt formálták elképzeléseiket. „Hanem ami felette lesújtott,hogy én másképpen látom hazánkra nézve a dolgok mibenlétét, mint te, és énnem tartom azon módokat helyesnek, vagy hogy jobban mondjam: célhozvezetőnek, melyekhez te nyúltál, honunk előmozdítása végett; … Lelked60 Uo. 193.61 Kautz 1904. LI.24