Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Pál-Antal SándorEtnikai megoszlás Marosszéken 1614–1848 között(Vázlat)Az 1848 előtti népességi viszonyok kutatása Erdélyben – a források nyújtottaadatok korlátai miatt – nehézségekbe ütközik. 1850-ig alig készítettekolyan átfogó statisztikai jellegű felmérést, amelynek alapján a népességi viszonyokalakulását kielégítően feltárhatnánk. Az első népszámlálásnak tekintett1784–1787. évi népesség-összeírás is csak részben kielégítő. Mivelkatonai célból készült, a férfi lakosság felmérésére összpontosult. A nőkrőlcsak összesítő adatokat közöl, és nem terjed ki a vallási, anyanyelvi, nemzetiségiés egyéb kérdésekre. Ezért közvetlen statisztikai adatok hiányában, ademográfia-történeti kérdések a katonai, adókivetési és egyházi összeírásokratámaszkodva kutathatók. Ezt tettük ez alkalmommal Marosszék esetében,ahol a XVII. századra vonatkozóan a katonai összeírók adatait használtuk, aXVIII–XIX. századra az adózási és egyházi felméréseket, valamint az 1831.évi széki statisztikát. A használt összeírások közül az utóbbi az egyedüli,amely 1848 előtt a lakosság etnikai megoszlásával is foglalkozik. A katonaiés az adóösszeírások adatait az összlakosság számának nyomon követésérehasználtuk, az egyháziakat az etnikaira. Végül, viszonyítási adatként, az1850. évi népszámlálás szolgált, amely országos szinten rögzítette a lakosságnemzetiségi hovatartozását is.Az összeírások adatainál számoltunk azzal a ténnyel, hogy azok rendszerintnem teljesek. A mindmáig teljesnek tekintett 1614. évi – tévesenlustrának is hívott – Bethlen-féle katonai összeírás Marosszéken 116 településadatait tartalmazza. A valóságban ebben az időben Marosszéknek legalább127 faluja volt (1603-ban 132, 1635-ben 127). A hiányzó falvak egyrésze az összeíráskor néptelen volt. A puszta falvak közül egy pár (Székelyfalva,Benefalva, Fekete, Csittfalva, Gerebenes és Bozzaszeg) sosem népesedettújra, mások a későbbi összeírásokban újból lakottként szerepeltek. A kimaradásokokát nem ismerjük. Lehet, hogy 1614-ben néptelenek voltak, delehettek lakottak is. Ezért a Bethlen-féle összeírás adatai Marosszék esetébencsak minimálisaknak tekinthetők. A lakosság tényleges száma nagyobb volt.Az adóösszeírások az adózó lakosság számát tükrözik. Hiányoznak azokbólaz „immunis nemesek” és a nincstelen, illetve adómentes elemek. A főésbirtokos nemesség létszámának alakulását nyomon követhetjük a korabelinemesi nyilvántartásokból. Az adózási kötelezettségek alól kimaradó nincstelenekés a nemességhez nem tartozó mentesek száma nem lehetett túl magas,de az összkép szempontjából nem elhanyagolható tényezőt képeznek.Az összlakosság számának megállapításához az 1614. évi katonai összeírást,az 1702., 1713., 1722. és az 1831. évi adóösszeírásokat, az 1786. és356