Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

természetesen más lapok is társultak, és metszethagyatéka a korszak végénönálló grafikai terméssé állt össze. „A fametszésnek – mondotta – az a nagyszerűségevolt számomra, hogy ott nem lehetett tévedni. … Van benne valaminagy puritánság. Megtanítja az embert a fehér-feketére, koncentrálásra, adekoratív látásra, s lehetőséget ad a sorok közötti olvasásra. Egyszerűsítésre,összefoglalásra; nem nagyzolásra, hanem nagyvonalúságra serkent. A részleteknekis annyi szerepet ad, mint az egységnek. Ettől kaptam a mozgató erőtművészetem kialakulására.” 866Műfajuk és témájuk szerint a metszetlapok több csoportba oszthatók. Amunkajelenetek sorozatában ismerünk rá leginkább festményeinek grafikaielőképeire. A faluval, a földdel olyan szoros és meghitt kapcsolatban élt művésza mindennapi látványt ragadta meg a fehér-fekete vonalak és foltokabsztraháló rendjében. Ilyen képei: a Répaszedők, Pihenők a mezőn, Ebéd,Kőtörők, Istállóban, Kaszálás. Kompozíciós, többalakos témaként társulezekhez a Danaidák allegorikus képe és annak számos tanulmány-változata,a korsót vivő lányok. A tájképek csíki falu- és utcaképek. Egyikükön acsíksomlyói templom tornyai tűnnek föl, de nagy többségük zsögödi táj(Zsögödi utca, Zsögödi faluvég, Zsögöd az Olttal, A régi Zsögöd). Nagyszerűsorozatot képeznek a portrék. Több lapon örökítette reánk saját képmásátÖnarckép, Önarckép madárral) és pályatársainak arcmását. Utóbbiak közülkiemelkedő értékű a Varga Nándor Lajosról, Ferenczy Noémiről, Ziffer Sándorról,Kós Károlyról, Tamási Áronról, Méliusz Józsefről, Tompa Lászlóról,Bertolt Brechtről metszett képe. Ezeket egészíti ki csíki nő- és férfi típusokrólkészült, jellegzetes, de a néprajzi megközelítés csapdáit messze kerülőképek, továbbá az Öreg vak, A kocsis, a Pásztorleány című sokszor reprodukáltlapjai és szüleinek ugyancsak ismert kettős portréja.Fametszetein Nagy Imre nem a dúcból kimetszett vonalas rajzra alapoz.Épp ellenkezőleg: ezt próbálja – a tusrajzaitól szándékosan távolódva – elkerülni.Fehér és fekete foltok uralkodnak lapjain, darabosan, a rajzi mívességetszándékosan kerülve. Az előrajzolást a dúcon egy-két irányadó vonallalelintézi, és magával a vésővel rajzol, fehér és feketében fény-árnyék hasításokbólalakítva a képet. Nemegyszer ékvésőt használ, hogy annak párhuzamosrovátkozásával épphogy megbontsa a fekete tömböket.Mindez már pályatársai szemében szokatlanul modernné és újszerűvé tetteezeket a képeket. Rokonsága a német expresszionizmussal nem a kifejezésérdekében művelt torzításban jelentkezett, hanem lapjainak nyers erőteljességében,a rajzi finomságokkal szemben a fa anyagát is beszélni engedő felületkezelésében.Mintáz a fénnyel, rövidülései merészek, a táj távlattani megoldásaimeghökkentőek. Önarcképe vagy a Brecht-képmás eléggé érzékletesséteszi az avantgárd metszetművészet iránti vonzódását. Ugyanakkor néhányfametszetes lapján – éppúgy, mint festményein – újklasszicista hatásokis átderengenek. Ez utóbbit az erősíti föl, hogy a drámaiság helyett metszetlapjainagy részét az elégikus és balladás hangvétel jellemzi. Zsögödi magányát,elszigeteltségét nagybányai festőtelepi tartózkodása, Aba Novák Vil-866 Gazda József: Nagy Imre. Buk. 1972. 28.324