Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Rüsz-Fogarasi EnikőKolozs mezőváros 1609. évi limitációjaKolozs mezőváros fejlődését elsősorban a só kitermelésnek köszönheti.Az itteni sóbányászat a középkor végén és a kora újkorban folyamatos volt,azonban ennek mértéke a településnek csupán a mezővárosi fejlődés szintjéttudta biztosítani.A XVI. századi erdélyi világ egy útkereső társadalom, ahol a megváltozottviszonyoknak megfelelően, de a régi jó törvényeket megtartva számtalantörvény, határozat, statútum, constitutio, rendszabály keletkezett. Azonbanez a törekvés úgy is felfogható, mint egy hosszan tartó folyamat része,amelynek gyökereit az ezt megelőző időszakban is megtalálhatjuk. 1114 Ez akodifikációs folyamat átfogja az egész társadalmat: városi, mezővárosi, falusiközösségek fogalmazzák meg szabályaikat. Közösségek teremtik meg amár létező ősi rendtartás írásbeli lejegyzését. Ez a folyamat a kiváltságos ésszabad közösségekben elég korán elindult. A székely közösségeket illetően1408-ban találjuk az első említést, 1427-ben Marosszék „szokásos törvényeit”említik, a székely társadalom örökösödési szabályát 1451-ben jegyzik le,1466-ban a székelyek régi törvényeit és jogait szövegezik meg. 1115 Mindezeka törekvések az erdélyi fejedelemség születésével más hangsúlyokat kaptak.A székely szokásjog összeírására 1555-ben az országgyűlés felszólítása nyománkerült sor. 1116 A székely faluközösségek rendtartásai − a legkorábbiakGyergyóújfaluból és Zalánból maradtak fenn − szabályozták az ott élő emberekéletvitelét. 1117Azonban nemcsak a székely társadalom rögzítette írásban a jogrendszerét,hanem a vármegye területén lévő fejlettebb települések is. Kolozsvárszabad királyi város statútumai mellett Alvinc, Borberek, Magyarigen, Sárdés Kolozs mezővárosoknak rendszabályait is írásba foglalták. Ezek a konstitúciókvagy limitációk 1118 némelyike nagyon jól megszerkesztett és átfogójellegű rendelkezéseket tartalmaz, mint például a magyarigeni 1119 ésalvinci 1120 , mások viszont csupán egyszerű kivonatban maradtak ránk, mintpéldául a kolozsi limitáció.Minden város és mezőváros esetében a királyi kiváltságlevelek teremtettékmeg a jogi kereteket. Minél több kiváltságot sikerült egy településnek1114 Imreh István: A törvényhozó székely falu. Buk. 1983. 8–9.1115 Uo.1116 Uo. 36.1117 Uo. 275−279.1118 Szabó T. Atilla: Erdélyi magyar szótörténeti tár. VII. 1162. Limitáció = rendszabályozás.Esetünkben rendszabály, szabályzat.1119 Mihály Ágnes: Magyarigen rövid története a XIII−XVIII. században és az 1664−1770közötti törvényhatósági rendelkezései. Studia Mediaevalia 2004. 103−135.1120 Lásd Mihály Ágnes szakdolgozatát kéziratban.420