Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

valóságos képét, a társadalmi élet technikájának az ismertetését és mindent,ami alkalmas arra, hogy a parasztság alacsonyabb rendiségi érzését megszüntetheti.De adnia kell azt is, amit egyébként a szakiskola szokott adni,nevezetesen a földművelő mesterségnek a tudományát.” 1044Az egyes népfőiskolák oktatóinak, hallgatóinak, fenntartóinak azonbankorántsem volt egységes véleménye ezeknek az intézményeknek a céljáról.Amikor 1942-ben az Országos Szociális Felügyelőség bekérte az ország valamennyialispánjától és polgármesterétől az irányítása alatt lévő területekenműködő népfőiskolák adatait, az összesen 119 népfőiskola céljára tízféle válaszérkezett. 1045 Legtöbb „szavazatot” az alábbi három cél kapta: valláserkölcsinemzeti és kulturális nevelés mellett hazafias és szociális nevelés; valláserkölcsiés hazafias nevelés mellett gazdasági szakképzés; faluvezető-rétegnevelése.Igen változatos a tanfolyamok oktatási anyaga is. Igen magas színvonalúvolt például a sárospataki protestáns népfőiskola. 1046 1936-tól kezdve a telenkénttartott 10−14 napos bentlakásos tanfolyamokon a teológiai hallgatók faluszemináriumánakrésztvevőivel együtt 40−50, 14−25 éves parasztfiatal vettrészt. Előadásokat hallgattak, gyárlátogatásra mentek, vitanapokat rendeztek.A foglalkozások célja a „magyarság kulturális kincsének” (azaz a magyarirodalom legjavának, a magyar történelem legfontosabb eseményeinek és aparasztság kulturális hagyományainak) megismertetése és a paraszti, mezőgazdaságiszakképzés volt. A tanfolyam lényegében „a paraszti hagyományta kálvini egyház századokkal korábbi kultúrmissziójával akarta összeötvözni”.1047A legprogresszívebbeknek egyes, a népi írókhoz közelálló népfőiskolákattekinthetjük, amelyek közül kiemelkedett a Györffy István kollégium 6 hónapospesterzsébeti népfőiskolája. Fontos cél volt itt a parasztság történetének,a magyar irodalomnak, a népi íróknak a bemutatása, valamint a belterjesgazdálkodás modern módszereinek oktatásán keresztül a parasztság társadalomalakítószerepének tudatosítása a hallgatókban. Jó néhány kommunista isvolt a kollégium tagjai, oktatói között, ez magyarázza azt, hogy például amagyar történelmet Mód Aladár és Molnár Erik művei alapján tanították. 1048A népfőiskolák számos kitűnő parasztfiatalnak adtak lehetőséget tehetségekibontakoztatására. Sokan vállaltak közülük jelentős szerepet a magyarfalu 1945 utáni újjáalakításában is. Darvas József megfogalmazása szerint amozgalom „a középosztály rossz alapérzésére és szociális lelkiismeretfurdalására”1049 vezethető vissza, ez a lelkiismeret-furdalás azonban igen termékenyvolt, a nemzet erejének, cselekvőképességének kibontakoztatásátpróbálta szolgálni. Irányítói és résztvevői a parasztságot tekintették a nemzet1044 Erdei Ferenc: Mire való nálunk a népfőiskola? Kelet Népe 1940. május 1.1045 Vö. H. Sas Judit: A magyar népfőiskolák... 80.1046 Erről lásd Balogh István: i. m. 80−84.1047 Uo. 83.1048 Vö. H. Sas Judit: A magyar népművelés… 89.1049 Balogh István: i. m. 70.398