Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Mennyi volt a bevándorlók, elvándorlók száma az 1715. és 1720. éviösszeírástól eltelt 50 év alatt? Mennyi volt a természetes szaporodás? Az1765. évi pestis mennyi áldozatot követelt? Olyan kérdések, amelyekre válaszolnikellene.Az első adat, amely a települések lakottsága tekintetében döntő változástjelez az 1766/1767. évi. 1720-ban még csak 269 falu és 5 város lakottságátjelzi, 1766/1767-ben már 330 a lakott települések száma, tehát hatvannaltöbb. A századvégi népszámlálást megelőzően, 1773-ban a Lexicon Locorum351 lakott települést tüntet fel. 1720-hoz képest újabb 21 elhagyott falu népesültbe, vagyis a század végéig közel 100.Az úrbéri összeírás alapján – a 13 942 telkes jobbágy, a 2539 házas zsellér,a 319 ház nélküli zsellér családot, vagyis a 16 800 főt egyaránt 5-ös szorzószámmalszámítva –, mint már említettük, Felhő Ibolya a megye népességét84 ezerre teszi. 735 Ehhez az adathoz hozzá kell számítanunk az úrbériösszeírásban nem szereplő 21 falu, valamint Siklós és Mohács város népességét(Siklós és Mohács városról nem készült úrbéri tabella), de a nemesekszámát is. Különösen a pécsi és a pécsváradi nemesség kihagyása jelent hibaforrást.A nemesek száma 1754-ben 191 fő volt. Mindezek figyelembevételévelaz adózó népességet mintegy 18–20 ezer fővel látjuk célszerűnek kiegészíteni.Így pedig indokoltnak találjuk az úrbérrendezés időpontjában100–120 ezerre becsülni a megye népességét.1690-ben I. Lipót király arra kérte a szerbeket, hogy költözzenek Magyarországra,és vegyenek részt a törökök elleni harcokban. A legtöbb szerbCsernovics Arzén ipeki pátriárka vezetésével vándorolt hazánkba. Számukat36 ezer családra teszik. Ez 150 ezer körüli népességet jelent. Hogy közülükmennyi telepedett le Baranyában, mennyi Tolnában, Bácsban és aBánságban, megoszlik a kutatók véleménye.A németek bevándorlása a karlócai és a pozsareváci békekötés, 1718 utánveszi kezdetét, de átfogó telepítés csak 1763-ban indul meg, amikor főlegvolt katonákat és családtagjaikat telepítik Magyarországra. Mária Teréziagyarmatosítási biztosok útján 50 ezer családot telepített az országba. Folytatódotta telepítés II. József uralkodása alatt is, akinek a rendelkezése értelmébenszabad költözést, ingyen utazást, új házat, tulajdonba adott földet, teljesberendezést, igás állatokat (ökröt, lovat) és 10 évi adómentességet kaptak azideköltözők.Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az 1720 utáni 65 év valóságosúj honfoglalást eredményezett a XVI. és a XVII. században elnéptelenedettvármegyében. Acsády sokat nem tévedett akkor, amikor az adózó népességhezhozzáadott még 50%-ot, és ezt az adatot szorozta meg adózónként 6 fővel.735 Felhő Ibolya: Úrbérrendezés Mária Terézia korában. Bp. 1970.274