Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Középiskolai tanulmányait az 1896/97. tanévben, a piaristák tatai kisgimnáziumábankezdte el, ahol 1900. augusztus 27-én jelentkezett a nagy múltú tanítórendbe. A kötelező noviciátusi esztendőt Vácon töltötte le, ahol előkészült az iskolaimagánvizsgákra is. A noviciátus letelte után az észak-magyarországi Liptóvármegyében, a Vág folyó melletti Rózsahegy főgimnáziumában folytatta tanulmányait,ahol a 8. osztály elvégzése után, 1904-ben jeles érettségi vizsgát tett. 1146Teológiai és egyetemi tanulmányai színhelyéül Magyar Gábor piarista rendfőnöka rend kolozsvári főiskoláját, a Kalazantinumot szemelte ki. A fiatal hallgatószaktantárgyaiként a történelmet és a latin nyelvet jelölte meg. Bíró Vencelválasztását személyes ráhatások mellett azok a környezeti hatások magyarázhatják,amelyeket életének korábbi állomáshelyein átélt. Tata városának és környékénekmúltat idéző emlékei: az oly sokszor gazdát cserélt tatai vár, az 1848–49-es szabadságharcban jelentős szerepet viselő komáromi erősség, a Csák nembeliTrencsényiek gesztesi várának romjai, Majk és Vértesszentkereszt régiségei,szerzetesrendekhez köthető építészeti emlékei, a bánhídi Turul-emlék. Rózsahegyenis a történelem vette körül, a hajdan bástyákkal őrzött városrész, a „Ring”,Likava várának omladékai. Ezeket a korábbi hatásokat régi történelmi emlékeivelcsak fokozta, felerősítette a kincsesnek nevezett város, Kolozsvár: ódon épületeivel,várfalszakaszaival, a Bethlen-bástyával, tulajdonképpen egész hangulatával,valamint a múltat a leghitelesebben őrző régiség- és levéltárával.Erdély egyeteme, a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem professzorai közülnagy hatást gyakorolt rá Szádeczky-Kardoss Lajos, akitől magyar történelmetés diplomatikát hallgatott. Közvetlen, személyes hatására terelődött Bíró Vencelfigyelme Erdély történelme, históriája felé. Mentora és atyai barátja azonbanMárki Sándor, a közép- és újkori egyetemes történelem tanára lett, aki egészenhaláláig támogatta és szakmai érvényesülésében hathatósan segítette egykori tanítványát.Évtizedekkel később hűséges diákként mindkét tanárát elkísérte utolsóútjára és nekrológot, megemlékezést írt róluk. 1147Bíró Vencel az egyetemi évek alatt, 1906. május 14-én jelentkezett szaktantárgyaibóla tanári alapvizsgára, majd az esztendő végén, december 24-én ünnepélyesrendi fogadalmat tett. Két év múlva, 1908. április 3-án sikeresen túljutott aszakvizsgáin is. Történészi „oroszlánkörmeit”, szakmai felkészültségét az Erdélykülügyi fejlődése a fejedelemség megalakulása korában 1541–1571 c. szakdolgozatábanmutatta meg. Sikeres és méltányolt munkáját a kolozsvári római katolikusgimnázium 1910/11. évi Értesítője meg is jelentette. 1908. június 11-énván a tatai tó adta neki az ihletet. És élete végén is a tatai tó partjára vágyott.” (Tata, 1963.február 8.) A kolozsvári Szent Mihály-plébánia irattára. (A továbbiakban: SzMPlébLt. Itt köszönömmeg dr. Czirják Árpád pápai prelátusnak, a Szent Mihály-templom plébánosának,hogy az egyházi levéltárban engedélyezte részemre a kutatást.)1146 Gimnáziumi érettségi bizonyítvány. „Az I–IV. osztályt a tatai kegyes r. algimnáziumában,az V–VIII. osztályt a rózsahegyi r. kath. főgymnáziumban végezve jelesen megfelelvén,őt a főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. Rózsahegy, 1904. június 21.”SzMPlébLt.1147 Szádeczky Lajosról Pásztortűz 1936; Márki Sándorról Pásztortűz 1923 és Márki Emlékkönyv.Cluj–Kv. 1927. (Márki Sándorról írt életrajza kéziratban maradt, jelenleg sajtó alárendezés alatt.)428