Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

közül hiányzik a szék Szováta felé eső keleti része, az adatok nem tekinthetőkteljeseknek. A valós helyzet megközelítése érdekében a meglévő adatokat20%-kal kiegészítettük. Feltételezve, hogy az ötnél több román családdalrendelkező falvakból csak a családfők fele jelent meg vallomástételre, a kapottösszeget még kiegészítettük 164 családdal. A becsült összlétszám így420 család. A román ajkúak arányát ekkor a széki összlakosság 10%-ára tehetjük.A XVIII. század elején a szék román ajkú lakosságának létszáma ugrásszerűenmegnőtt, 1733-ra elérte az összlakosság 26–28%-át. A század végéreez az arány egy keveset visszaesett, majd stagnált, megállapodva a 24–25%-nál. 957 Abszolút számokban 1733-ban 41 településen számbavettek 25 román(görög katolikus és görögkeleti) templomot, 35 papot és 1490 családot. 9581750-ben 37 faluban 36 templomot, 48 papot és 2030 családot (11 577 lélekkel).959 Mindkét esetben a falvak száma megegyezik az egyházközségek számával.Az utóbbi összeírás a lelkek számát illetően pontatlan, hozzávetőlegesés túlzó, amint az az 1762-es sokkal alaposabb összeírásból kikövetkeztethető.A Bukow-féle összeírásként ismert felméréskor, 1762-ben a görög katolikusés görögkeleti lakosságot nem egyházközségenként, hanem falvankéntvették nyilvántartásba. 960 Azokat is összeírták, akik az egyházközségekenvagy azok leányegyházain kívül szétszórtan éltek. Ezen összeírás szerint akkor116 marosszéki faluban 60 görög katolikus pap, 575 görög katolikus és1549 görögkeleti vallású, összesen 2124 (román) család élt, amely mintegy10 860 személyből állott.A 116 falu közül 30-ban 5-nél kevesebb, 25-ben pedig 6–10 közötti románcsalád lakott. Húsznál többen 28 településen éltek. A legnépesebbekMezőbánd, Nyárádtő, Meggyesfalva, Erdőszentgyörgy, Marosbárdos, Marosszentgyörgy,Mezőmadaras, Mezősámsond, Mezőszabad, Galambod, Mezőcsávásvoltak. Marosvásárhelyen, amely szabad királyi városként nem tartozottMarosszék joghatósága alá, ekkor 60 görög katolikus és görögkeleticsalád élt, az összalkosságnak mintegy 8–10%-át alkotva.A XVIII. század második és a XIX. század első felében a marosszéki románajkú lakosság száma arányosan nőtt. 1831-re az 1762. évi 2124-ről acsaládok száma 2483-ra emelkedett. 961 Erre az időszakra vonatkozóan I.Ranca a marosszéki románok történetével foglalkozó munkájában a családokszámáról készített táblázatban – összesítés nélkül – a következő adatokatközli: 1762-ben 1978, 1777-ben 2753, 1783-ban 1193, 1820-ban 1650. 962Ezekkel az adatokkal kapcsolatosan megállapítható, hogy az 1762. évi adatpontatlan, az 1783. és 1820. évi hiányos, az 1777. évi pedig túlzó. Az előbbi-957 Lásd az 1. grafikont.958 Feneşan: i. m. 115−146.959 Uo. 294−298; Mszlt Rendeletek. N. D. 1755/1121.960 Feneşan: i. m. 362–365.961 Lásd a 3. táblázatot.962 Ranca: i. m. 232−235.362