Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

polygonlapján eléggé markírozott freskókép látható most, mely a három királynaka kis Jézus előtt való megjelenésüket ábrázolja. A gyermekalak Máriakarján ül és bal kezét az egyik térdeplő szent király felé nyújtja, ki aranyserleggelkínálja a bethlehemi szülöttet. Odább a második király visszafelétekint és jobb karjával mutat a szent család felé. A freskók színezése nagyonhasonlít a többi székelyföldi freskókhoz, minő a besenyői és a gelencei volt,de általában élénkebb hatást kelt. Az érdekes felfedezésre felhívjuk a figyelmets óhajtandó volna, hogy legalább hű másolatban maradjon meg a kép,mert fenntartása csak az omlatag templomnak körülfalazása által volna lehetséges,de erre költséggel nem rendelkezik az egyház s így nem remélhető,hogy az érdekes lelet megőrizhető lesz. A freskóknál figyelemre méltó, hogya háttéri díszítés fölötte pontos és ízlés tekintetében is fölötte áll az eddig felfedezettfreskóképeknek. A díszítések közül különösen a mozaik és szalagfonásokérdemelnek figyelmet, melyek a mai ízlést is minden tekintetben képesekkielégíteni. ” 530A felújítási tervek alapján végül mégiscsak lebontották, majd újrafalaztáka szóban forgó falszakaszt. Kozma Imre plébános följegyzései szerint: „a repedezettfal (felső részén 4 m. hosszúságban, alant 1,50 mtr hosszúságban lebontatottegész a fundamentumig”. 531 A Királyok imádása jelenetről a helybelikántortanító egyszerű kis vázlatrajzot készített. A rajz aláírásában – apap beszámolójával ellentétben – a kép helyét a templom északi falán jelöltemeg, tévesen: „A kőrispataki róm. kath. templom éjszaki falának freskótöredéke.(A három Király, Mária és Jézus előtt, fehér, vörös, fekete lovakkal. Anéger szolga majommal. Rajzolta a kőrispataki róm. kath. kántor tanitó1890.” 532 A fenti leírásokon és a hevenyészett rajzon kívül tehát erről a képrőlis csak ennyit tudhatunk. Az apostolábrázolásokról viszont – 1890-ben,még a visszavakolás előtt – Huszka Józsefnek sikerült fényképeket, akvarelléspauzamásolatokat készítenie.A falképekről Huszka nem készített írásos beszámolót a Műemlékek OrszágosBizottsága számára, valószínűleg az épp akkor folyó, csíkmenaságihasonló munkája miatt. Jelentését később, 1892-ben küldte el a MOB-nak, aVallás- és Közoktatási Minisztérium közvetítésével. Erről az 1956-ban elpusztultVallás- és Közoktatási Minisztérium irattára, egyik – Valkó Arisztidáltal készített – regesztájából tudunk: „Bp. 1892. Máj. 17. Huszka Józseffőgimn. tanár jelenti, h. a kőrispataki ( Háromszék m.) templom freskóirólszínes vázlatokat, fényképeket és pauzákat készitett. (VKM: továbbitja a műemlékekOrsz. Biz. nak, mely fontosnak tartván a rajzokat, Huszka számára100 ft. kiutalását kéri. VKM: kiutalja.)” 533530 Gyárfás Győző: Régi freskók. Székely Nemzet 1890. augusztus 30. 134. sz. 3.531 SkPlébLtI./3. Historia Domus II. 19.532 Papírra készített ceruzarajz a budapesti Országos Műemléki Felügyelőség (ma KulturálisÖrökségvédelmi Hivatal – KÖH) Tervtárában, leltári száma: K. 3145. Mérete: 34 x 29cm. A rajzon a Három király és Jézus körvonalai látszanak, fölöttük a falkép keretdísze.533 Másolata: Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézet, LevéltáriRegesztagyűjtemény. A-I-3.00063.202