Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

gazdaság visszaesett, a piac beszűkült, az ország kincstára kimerült. Az országszegényebbé és sebezhetőbbé vált, ennek következtében Erdély márnem volt azonos a régi önmagával. Bocskainak sikerült ugyan feltámasztaniaaz erdélyi államot, de az ország gazdaságának helyreállítására már nem jutottideje. Ezt a célkitűzést Erdély kiemelkedő fejedelme, Bethlen Gábor teljesítette.Az erdélyi fejedelemség fénykorát Bethlen Gábor (1613−1629) uralkodásaidején érte el, aki megerősítette a fejedelmi hatalmat, nagyarányú gazdaságifellendülést ért el, és intézkedéseivel támogatta a kultúra fejlődését. Mindezekrévén Bethlen Gábor az országot az akkori európai elvárások színvonaláraprobálta emelni, és jogosan nevezik ezt az időszakot Erdély „aranykorának”.Csetri Elek Bethlen Gáborról számos tanulmányt közölt; ezek közül alegjelentősebb az 1992-ben megjelent Bethlen Gábor életútja című könyve.,,Az erdélyi fejedelmek közül főleg Bethlen volt az – emeli ki a szerző –, akia gazdasági tényező állampolitikai jelentőségét világosan felismerte.” 1003Bethlen a merkantilizmus szellemében a termelőket és kereskedőket pénzszerzésreösztökélte, támogatta és fellendítette a bányászatot, a kézművesipart,manufaktúrákat létesített, ugyanakkor biztosította a vagyoni és személyibiztonságot.Bethlen Gábor merkantilizmusa szervesen illeszkedik be a kor Európájánakgazdasági rendszerébe. A merkantilizmus ugyanis kezdetben inkábbgyakorlat volt, mint elmélet. Mint gazdaságpoltikai irányzat és gyakorlat anemzetgazdaság alapját a pénz, a nemesfém felhalmozásában látta, főleg akülkereskedem révén – ,,keveset vásárolni, sokat eladni” (korai merkantilizmus)–, vagy pedig kedvező külkereskedelmi mérlegre törekedni (fejlettmerkantilizmus). Az így megszerzett gazdagság főleg államhatalmi érdekeketszolgált a Staatsmerkantilismus rendszerében, ugyanis az uralkodók apénzgazdagságot a hatalom megszerzésének, megtartásának, gyakorlásánakeszközéül használták fel. Eli Heckscher svéd gazdaságtörténész és kiemelkedőmerkantilizmus-szakértő szerint ugyanakkor ,,a merkantilisták néha megváltoztattákálláspontjukat, és a hatalmat a jólét biztosítása eszközének tekintették”.1004Mivel a merkantilizmus sajátosan fejlődött ki korszakonként, országonként,vagy a hatalmat gyakorló egyén szerint, Bethlen merkantilizmusa is afejedelmi hatalomnak volt alárendelve, de ugyanakkor közérdeket is szolgált.Mivel fő törekvése az erős központi hatalom megteremtésére irányult,az uralkodását biztosító kiadások, a zsoldos hadsereg fenntartása jelentőskincstári bevételeket igényelt. Ezzel párhuzamosan azonban a nagyarányúországépítő beruházások, a gazdasági erőforrások fejlesztése, a kultúra és azoktatás támogatása szintén az ő nevéhez fűződnek. Bethlennél a hatalmontúlmenően a gazdagság önmagában is jelentőséggel bírt, mivel ő nem csupán1003 Csetri Elek: i. m. 25.1004 Viner, Jacob: A hatalom és bőség mint a 17–18. századi külpolitika célja. In: Közgazdaságieszmetörténet. Szerk. Madarász Aladár. Bp. 2000. 91.382