Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

vel, néhány részközléstől eltekintve műve ma is kéziratban van. 1207 E forráskiadásoka kor színvonalán készültek, általában ma is jól használhatók.Ugyanakkor jogosnak érezzük Szabó T. Attila 1932-ben írt kritikáját, aki arendszeres és szakszerű, a nem egyházi levéltárakra is kiterjedő egyháztörténetiforráskutatást és kiadást hiányolta, ami nélkül új, korszerű szintézis nemszülethet. 1208 Megvalósítására maga nyújtott példát, amikor az Erdélyi NemzetiMúzeum Levéltárában őrzött Bethlen-levéltárból közölt két egyházi vonatkozásúApafi-levelet. 1209A forrásközlések mellett külön kötetkében vagy folyóiratok hasábjainmegjelent monográfiák, tanulmányok teszik ki az egyháztörténeti irodalomjó részét. Egyházközségek monográfiáját írta meg Musnai László(Nagyenyed, Teke), Ady László (Székelyföldvár), Mózes András (Várkudu),Sass Kálmán (Mezőtelegd), Imreh Barna (Mezőbánd), kellő tudományos apparátussalés levéltári forrásokra is támaszkodva. Általános jellemzője e köteteknek,hogy inkább az egyházközség külső életét tárják fel (vagyoni helyzet,templom és iskola építése, lelkésznévsor stb.), a gyülekezet történeti szociológiaivizsgálatára vagy belső, lelki életének feltárására nem tesznek kísérletet.Példamutatóan korszerű viszont Szabó T. Attila Kutyfalva reformátuslakossága népesség- és népiségtörténetének másfél évszázada című tanulmánya,1210 amely történeti statisztikai adatsorokkal támasztja alá megállapításait.Történelmi életrajzokat közölt Nagy Géza (Kálvinista jellemképek, Akikkősziklára építettek c. kötetekben), Musnai László (Károlyi Gáspár, SzenciMolnár Albert), Illyés Géza (Bethlen János, Bethlen Miklós, Mikó Imre), 1211az addigi szakirodalom összefoglalásával, főként tudománynépszerűsítő célzattal.Ezeknél fontosabbnak érezzük ma a levéltári forrásokon alapuló témafeldolgozásokat,mint pl. A küküllői egyházmegye kialakulása (Illyés Géza),Társadalmi ellentétek a régi református egyházban, A belmisszió nyomai azerdélyi református egyház régebbi történetében (Nagy Géza). Mindeddigalig kutatott és a kisebbségi helyzetben tudománypolitikai szempontból isfontos témát dolgozott ki Juhász István A reformáció az erdélyi románok közöttcímű szinte 300 oldalas kötetében. 1212 Budapesti és erdélyi levéltári kutatásokraalapozva művében Révész Imre nyomán sikeresen ötvözte a dogma-és eszmetörténeti meg intézménytörténeti megközelítést. Némely esetbenazonban egy-egy kötet címe többet ígér, mint amennyit a tartalma nyújt.Dávid György Az erdélyi református egyházközség XVII. századbeli képe címűfüzete túl vékony a téma nagyságához képest, az egész Erdélyt átfogó1207 Hat ívrétű kötet az ERELt-ban.1208 Az erdélyi ref. történetírás kérdése. Református Szemle 1932. 108–110; uő: Még egynéhány szó az erdélyi ref. történetírás kérdéséhez. Uo. 139–140, 150–152.1209 Két Apafi-oklevél. Református Szemle 1942. 24–26.1210 Uo. 1939. 6–12.1211 A Református Szemle hasábjain.1212 Kv. 1940.446