Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

mosok és a hősök körülbelül egyforma arányban osztoznak a feledésbenés a lexikonok névjegyzékében. (1984.)122. Ugyanaz a legfontosabb az egyén, a család, a nemzet és a világ számára,mert a múltnak elégtételt, korunknak biztatást és a jövőnek létfeltételtjelent: szabadságban felnövekvő gyermek örökölje mindazt az értéket,amit hátrahagyunk. (1984. február 17.)123. A mindent halogató olyan, mint a korhely szülő vagy a rossz hatalom:adósságot csinál gyermeke számlájára. (1984.)124. Béketűrésünk legalább annyiszor gyávaságunk eredménye, mintahányszor önfegyelmünknek köszönhető. (1984.)125. Tudjuk, mit jelenthet a túszok szorongása a légi kalózok fogságában,hiszen fél életünket, vagy annál többet is elrabolt „repülőgépen” töltjük.(1985.)126. Nem győzelem, ha egypárti „reformerek” korlátozzák az elnyomás eszköztárának„használatát” és pragmatizmusnak elkeresztelt ideológiájukatfel tudják díszíteni az újszerűség és a dinamizmus látszatával.(1985.)127. Nem az volt, vagy lett az igazán realista, aki az „elvarázsolt kastély”rendjéhez tudott vagy tud igazodni, hanem az, aki kiutat keres és találbelőle. (1985.)128. Az önkorrekcióra való képtelenség lejtőre viszi a politika kiváltságosait.(1985.)129. Azzal, aki sohasem mondott nemet, megtörténhet, hogy végül az igenlésresem marad ereje. (1985.)130. Minden nemzedék minden közösségi érzéssel megáldott tagja felelős abenne bízó elődöknek saját cselekedeteiért, és az – alighanem bevallottanvagy el nem ismerten – irányadásra rászoruló utódoknak. (1986.)131. A történelem örökségét, tanulságait, fényeit és árnyait emlegetve sokanfeledkeznek meg az időszakosan (!) mégiscsak érvényesülő logikájáról.(1986.)132. Kevés állam közjoga büszkélkedhet azzal, amit 1848 törvénybe iktatottnálunk, miszerint a kormánytagok nem csupán tetteikért vonhatók parlamentárisúton felelősségre, hanem mulasztásaikért is, ha a mellőzöttintézkedések szükségesek és lehetségesek lettek volna. (1986.)133. A nemzedékváltás is szükséges, de csak akkor lehet sikeres, ha a középnemzedékelég tudatos és elég teherbíró, hogy vállalkozzék önismerettelés becsülettel mindarra, amire a lelépő generáció túlnyomó részemár nem képes, és a felnövekvő zöme még nem az. (1987.)470