Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

nak látja, mint amilyen valójában, s a nagy, becsületes fantaszták lelkesedésével,rajongásával vágott neki minden talált vagy képzelt akadálynak”.Csérer Lajos az állami beavatkozás szükségességét latolgatva kérdezett ráa helyi hatóságok, az agrárértelmiség és az „intelligensebb, a vagyonosabbtársadalom” szerepére. Megállapítása szerint az előbbiek szegénysége, azutóbbiak széttagoltsága volt a meghatározó. A hatóságok annyira megszoktákaz egyforma, állandó népszegénységet, hogy „szinte megrögzötté vált atudat, hogy ott a rémes perifériákon mindennek így kell lennie, mert így voltemlékezet óta”. Ezen régi, történelmi múltú gazdasági egylet és az új típusúgazdasági érdekképviselet közé ékelődött be „a mindenható állam az ő segítőkezével” 1098 – írta. A népsegítő akciók fő ütőképességét alkalmazkodási képességükbenlátta. Az egyház, az iskola, a közigazgatás stb. dolgaiba nemavatkozott, de kérte és igényelte mindezen intézmények segítségét. 1099Csérer több lapszámon át húzódó elemzésének végén az állami segítségidőbeni határait feszegette. Válaszában azt állította, hogy pénzértékben, vagymás értékben kifejezhető végcélt aligha tűzhet ki az állam, hiszen az életbensoha sincs megállás. A gazdasági fejlődésképesség kulminációja sem jó fokmérőszerinte, hiszen a fejlődő életben a jelenségek, kívánalmak, igények isfejlődnek. A kirendeltségek munkájával képviselt állami jelenlét megszűnésétfokozatosan képzelte el. Erre akkor kerülhetett sor, amikor a közösségekélén – „némi diplomáciai erénnyel” – kitermelődnek azok az egyének, akikismerősök a helyi viszonyokkal, és akik „előbb tanácsadóvá, majd ellenőrré”fejleszthetők, akik belátják, hogy az ő dolguk is könnyebb, ha a falvakonszervezett a társadalom s szívesen képviselik a magasabb fórumokon vidékükgazdasági és társadalmi érdekeit. Olyanok, „akik a barázdáról át tudjáklátni a falujuk, járásuk közkívánságának mélységét és magasságait”. Végkövetkeztetésként„a modern, osztálykülönbség nélküli, egységes egyenlő jogúérdekképviselet bekövetkezésével” találta megszüntethetőnek az állami kirendeltségeket.Akkor – folytatta –, amikor a magyar nemzet egyenjogú tagokbóláll majd, amikor „az egyholdas parcellának is annyi a becsülete, kötelessége,joga, mint az ezerholdasnak”. 1100 Ezek nem kommunisztikus elképzelésekCsérer szájából, hanem az állam által is képviselt agrárius nézetekkinyilatkoztatásai.Éber Ernő a székelyföldi akció beindításával párhuzamosan már 1903-ban gazdaság-, nemzet- és társadalompolitikai kérdéseket feszegetett. Amintírta: „a nemzeti politika szoros összefüggésben van … azzal az agrárpolitikával,amelynek célját a legkisebb gazdasági egyedek támogatása, istápolása,védelme kell hogy képezze; azzal az agrárpolitikával, mely a kisbirtokosságszellemi fejlődését, anyagi jólétét, ellenálló képességét kell fokoznia, azzal1098 Uo.1099 Uo.1100 Csérer Lajos: Állami népsegítő gazdasági akciók Magyarországon. Erdélyi GazdaXLIII(1911. szept. 10.). 431.415