RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIKA De a zsidók mégis éppen őt akarták mindenáron agyonverni. SÉTAUTAM reggelenként a Villa Sciarra falánál kanyargott el a Gianicolo tetejéig. Akarva-akaratlanul emlékeztem. Hónapos szobámból, a Vatikán mögül feljártam akkortájt még szinte néptelen parkjába, hogy elüldögéljek valamelyik lombsátor alatt, egyszer boldogan, máskor tanácstalanul, néha kétségbeesve. Így múlt el egy tavasz s egy nyár. Száz éve annak... Nem, még húsz sincs egészen. Gyors szárnycsattanást hallottam, hármat, négyet. Olyan hang követte, mintha nagy lendülettel kardot suhintottak volna el fölöttem. Tíz lépésnyire puffant le a galamb, vergődött egy pillanatig, aztán megmerevedtek pici karmai. Fiatal nő jött szemközt, riadtan a mozdulatlan tollgomolyagra, esdeklőn rám nézett. Keményen a szeme közé néztem, hogy ne reméljen semmit, nem adatott meg nekem a feltámasztás hatalma. Azelőtt sohase láttam meghalni madarat. Ebben az évben már a második volt a római galamb, az első egy londoni piac-utcán zuhant majdnem a lábamra. Ugyanezt az éles szablyasuhintást hallottam; kihűlt meteorként, holtsúllyal hasított át a levegőn egy eresz alól a járdáig. Társai szétrebbentek a párkányról. Vajon könnyen hal meg egy madár? Két barátom, egy orvos s egy természetkutató szerint könnyen, agyhűdésben, percek alatt. Ennél szebben már csak az tud, aki mindennapos álmából észrevétlenül átfordul az örökbe. Nyári délutánokon Balatonföldvár magaslatán szerettünk sétálni, hogy átlássunk Tihanyba; alattunk mozdulatlanul hallgattak a szálas kanadai nyárfák. Még ma is szemembe világít a törzsük. Felmutatott a tiszta égre. „Nézd, ott keringek." Vércséhez hasonlított csakugyan. Egyszer találtam egy régi, színes metszetet erről a madárról; berámáztatta. Múltak az évek, jöttek a borzalmak, sokasodtak. Elszakadtunk, aknazár, megszállott négyhatalmi övezet, érzékeny országhatár tiltott el háromszorosan egymástól. Sorra áthatolt rajtuk. Egy adriai olasz halászvároskában vártam rá, közel az osztrák havasokhoz, hogy ismét egyesüljünk. Ha tőlem egykor válnod kellene, S élnél, hol nem süt Isten napja se, Utánad mennék erdőn, tengeren, Bilincs vasán át, dúló fegyveren ... Szerb Antal egyik kedvence volt a régi német vers. Visszatért emlékembe, vártam s mondogattam. Fölnézek a tiszta égre, ott köröz egy vércse, mint a védelmező totemje. Nemsokára megjelent ő maga is az utca végén. Könnyű volt a halála, mint a madaraké. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 102 -
CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIKA A levélváltás Nem a bizonyosság, csupán a történelmi lehetőség határai közt folyik ez a levélváltás. Gondolatát akaratlanul a Plutarkhosz-fordító Máthé Elek sugallta. Néhány gondolati és nyelvi egyezés arra a gyanúra ébresztette az életrajzok átültetése közben, hogy a szerző esetleg találkozott Rómában Lukács evangelistával. Föltevéséről beszámolt a Theológiai Szemle 1965-ös folyamában; ez a cikk kezdte érlelni A levélváltás anyagát. Három levélíró a négyből csakugyan élt, a negyedik: Pontius Pilatus fia, Lucius költött alak. Plutarkhosz, a görög-római Párhuzamos életrajzok, a Moralia és a Lakomai beszélgetések kétezer éve kedvelt írója s mellékesen Shakespeare és a francia forradalmárok fő antik forrása széleskörű tanulmányutak végeztével szülővárosában, a boiótiai Khairóneiában telepedett le. Kétszer járt Rómában, Kr.u. a hetvenes évek végén s a kilencvenes évek elején; Máthé Elek az elképzelhető találkozást első útjára teszi. Nyílt elméjű, tanulékony, világlátott férfi, vonzó jellem és nagytudású nevelő, de gyenge gondolkozó volt, felvilágosult, rokonszenvező ismerete kiterjedt a század burjánzó vallásaira. Lukács neve görög, a kutatók többsége származásra is annak tartja, annak tartotta már a korai hagyomány. Orvos volt, valószínűleg a szíriai Antiokheiában született, telepes családja Makedóniából szakadhatott le, Philippi vidékéről. Ma már vitathatatlan, hogy ő írta a harmadik evangéliumot s az Apostolok cselekedeteit; utóbbiban néhány helyen Pál apostol útitársaként névtelenül többesszám első személyben említi kettőjüket. Osztatlan a vélemény abban is, hogy azonos a Pál leveleiben emlegetett „kedves orvos"-sal, „munkatárs"-sal, evangéliumhirdető „testvér"-rel. Vitatott a nevét viselő evangélium datálása, még inkább a folytatásé, amit följegyzett az apostolok cselekedeteiről; az a leghihetőbb, hogy 80 és 90 között írta Rómában vagy Achaiában. Pál római állampolgár volt, ő nem; az orvosok nagy része szolgasorból eredt. Egy korai forrás szerint a családtalan, tisztes agg ember Thébaiban halt meg, tehát Plutarkhosz boiótiai szülőföldjén! Pál összegyűjtött leveleit csak a századforduló táján kezdték körözni, egyenként azonban nyilván ismerte a szeretett útitárs. Josephus Flavius, az Ókor egyik legkiválóbb történetírója a nagy zsidó háború kezdetén Galileában szervezte a szívós védekezést Róma ellen, de fogságbaesése után átállt. Büszke volt farizeus származására, hitét sohasem tagadta meg, hízelgő öntükrében népe s az ősi zsidó műveltség leghivatottabb szószólójaként működött, kiérdemeltnek tartott római kegydíjon. Gyűlölködve írt a végső ellenállás hőseiről, akik szerinte Jeruzsálem pusztulását 70-ben a zsidóságra zúdították; e gyalázkodásban sértettség és bosszúvágy mentegető szándékkal keveredik. Ő is, a görög Plutarkhosz is őszintén bámulta Rómát. Pilatus kitalált fia, Lucius a mai Lyonban él. A levélváltás a kilencvenes évek legelején folyik, mielőtt Plutarkhoszt pappá választják Delphiben, Rómában pedig kitör Domatianus császár alatt az újabb keresztényüldözés. Lukács már idősebb férfiú, Lucius Pilatus egyidős vele, Josephus Flavius tíz évvel, Plutarkhosz hússzal fiatalabb. Plutarkhosz Lukács orvosnak Rómában, üdvözlet. Nem tudom, emlékszel-e rám, tisztelt férfiú. Két ízben találkoztunk Rómában, Vespasianus császár uralkodásának a végefelé. Tanulmányúton voltam. Odavaló, tekintélyes barátommal fölkerestem Itáliában néhány híres csatateret, láttam nevezetes sírokat s a könyvtárakban Nero császárra vonatkozó adatok, okmányok után kutattam. Persze értékes a személyes visszaemlékezés is, ha gondosan átszűrjük. Szeretném egy életrajzban megörökíteni görög népem s a magam háláját e művelt, látnoki, felszabadító császár iránt. Athéni diákoskodásom idején ellátogatott Periklész és Platón városába, rajongva beszélt a görögök érdemeiről, hervadhatatlan a múltunk, virágzó a jövőnk, mondta könnyek között s minden szónál ékesebb, nagylelkű cselekedettel bizonyította be, hogy szívéből fakad a magasztalásunk. Kivonta hazám földjéről a római csapatokat. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 103 -
Page 1 and 2:
CS. SZABÓ LÁSZLÓ _____________ R
Page 3 and 4:
A Kiadó előszava CS. SZABÓ LÁSZ
Page 5 and 6:
_______ CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMA
Page 7 and 8:
CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIK
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
SANTO Stefano Rotondo. CS. SZABÓ L
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60: CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIK
Page 93 and 94: Nem lehet, ha birtok már nincs, Se
Page 109: CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIK
Page 113 and 114: Lukács orvos Plutarkhosznak Boiót
Page 129 and 130: Rómának Róma lett emlékjele, é
Page 141 and 142: „Én ismerem." „Él még az ír
Page 151 and 152: „Tudod-e, ki született Subiacób
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
A varázsló pápa CS. SZABÓ LÁSZ
Page 171:
show all

RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?