RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség
RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség
RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
CS. SZABÓ LÁSZLÓ : <strong>RÓMAI</strong> <strong>MUZSIKA</strong><br />
De a zsidók mégis éppen őt akarták mindenáron agyonverni.<br />
SÉTAUTAM reggelenként a Villa Sciarra falánál kanyargott el a Gianicolo tetejéig. Akarva-akaratlanul<br />
emlékeztem.<br />
Hónapos szobámból, a Vatikán mögül feljártam akkortájt még szinte néptelen parkjába, hogy elüldögéljek<br />
valamelyik lombsátor alatt, egyszer boldogan, máskor tanácstalanul, néha kétségbeesve. Így múlt el egy<br />
tavasz s egy nyár. Száz éve annak... Nem, még húsz sincs egészen.<br />
Gyors szárnycsattanást hallottam, hármat, négyet. Olyan hang követte, mintha nagy lendülettel kardot<br />
suhintottak volna el fölöttem. Tíz lépésnyire puffant le a galamb, vergődött egy pillanatig, aztán<br />
megmerevedtek pici karmai. Fiatal nő jött szemközt, riadtan a mozdulatlan tollgomolyagra, esdeklőn rám<br />
nézett. Keményen a szeme közé néztem, hogy ne reméljen semmit, nem adatott meg nekem a feltámasztás<br />
hatalma.<br />
Azelőtt sohase láttam meghalni madarat. Ebben az évben már a második volt a római galamb, az első<br />
egy londoni piac-utcán zuhant majdnem a lábamra. Ugyanezt az éles szablyasuhintást hallottam; kihűlt<br />
meteorként, holtsúllyal hasított át a levegőn egy eresz alól a járdáig. Társai szétrebbentek a párkányról.<br />
Vajon könnyen hal meg egy madár? Két barátom, egy orvos s egy természetkutató szerint könnyen,<br />
agyhűdésben, percek alatt. Ennél szebben már csak az tud, aki mindennapos álmából észrevétlenül átfordul<br />
az örökbe.<br />
Nyári délutánokon Balatonföldvár magaslatán szerettünk sétálni, hogy átlássunk Tihanyba; alattunk<br />
mozdulatlanul hallgattak a szálas kanadai nyárfák. Még ma is szemembe világít a törzsük. Felmutatott a<br />
tiszta égre.<br />
„Nézd, ott keringek."<br />
Vércséhez hasonlított csakugyan. Egyszer találtam egy régi, színes metszetet erről a madárról;<br />
berámáztatta. Múltak az évek, jöttek a borzalmak, sokasodtak. Elszakadtunk, aknazár, megszállott<br />
négyhatalmi övezet, érzékeny országhatár tiltott el háromszorosan egymástól. Sorra áthatolt rajtuk. Egy<br />
adriai olasz halászvároskában vártam rá, közel az osztrák havasokhoz, hogy ismét egyesüljünk. Ha tőlem<br />
egykor válnod kellene, S élnél, hol nem süt Isten napja se, Utánad mennék erdőn, tengeren, Bilincs vasán<br />
át, dúló fegyveren ... Szerb Antal egyik kedvence volt a régi német vers. Visszatért emlékembe, vártam s<br />
mondogattam. Fölnézek a tiszta égre, ott köröz egy vércse, mint a védelmező totemje. Nemsokára megjelent<br />
ő maga is az utca végén. Könnyű volt a halála, mint a madaraké.<br />
___________________________________________________________________________________<br />
© Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 102 -