RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség
RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség
RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
CS. SZABÓ LÁSZLÓ : <strong>RÓMAI</strong> <strong>MUZSIKA</strong><br />
Szülővárosomban élek, nehogy emigrálásommal még kisebbé legyen a néptelenedő Boiótia, remélem,<br />
hamarosan megválasztanak Apollón papjának a szomszéd Delphiben. Ha értelmünk megszabadítja bárgyú<br />
hiedelmek és rontó babonák élősdi szövevényétől a vallást, bármelyik istennek szolgálva a legfőbb<br />
Gondviselés félelem nélküli áhítatában élhetünk, akár szemlélődve, akár tevékenyen. Fiatalkori mesterem<br />
rábeszélt volt, hogy nézzek körül Egyiptomban, mert — úgymond — Athénnek Alexandria a kiegészítő<br />
iskolája, engedtem a tanácsnak s a Nílusnál lassan rájöttem, hogy Ozírisz és Dionűszosz azonos égi<br />
hatalom. Azóta közelebbi példáról is tudok; tiszta életű barátnőm, a nemes származású Clea Delphiben a<br />
Dionűszosz kultusz papnője, de szülei Ozírisz titkos szertartásába is beavatták. Odaadását az egyik isten<br />
iránt nem csorbítja a szolgálat egy másik isten oltáránál.<br />
Tanítok, gazdálkodom, szeretettel elvárom házamban barátaimat, akik Britanniától a Perzsa öbölig<br />
közlekedve útba ejtenek. Ilyenkor egy napot lehetőleg Delphinek szentelünk. Persze tudományos munkám<br />
Rómába csábít; hiányoznak kezem ügyéből gazdag könyvtárai. Te nem akarsz átköltözni hozzánk? Boiótia<br />
csendes, a római békében elcsitult az öldöklő, szakadatlan görög pártoskodás. Fölüdítené tüdődet a levegő,<br />
mely a parnasszoszi olajfák és tölgyek illatától édes.<br />
Lukács orvos Plutarkhosznak Boiótiában, üdvözlet.<br />
Bocsáss meg, hogy késve válaszolok, de egy üvegszilánk megsebezte kezén fiatal barátomat, akinek<br />
diktálni szoktam. Jól emlékszem rád, második találkozásunkon ott voltál gyülekezetünkben, amikor<br />
felolvastuk dicsőségben elhunyt mesterem, Pál egyik levelét. Ragaszkodj szülővárosodhoz, szolgáld holtig<br />
hűségesen. Róma levegője romlott, a szó kettős értelmében is. Rossz a klímája, nyáron maláriás, télen<br />
nedves, mindig miazmás. S a város fulladásig tele van dörgölődzőkkel, tülekedőkkel és semmittevőkkel, a<br />
nép fele, ha ugyan méltó még erre a névre, talán a felénél is több vérszagon él, inkább azon, mint kenyéren,<br />
hagymán s olajbogyón, vérbe részegült tekintete reggeltől estig az aréna porondján legel. Nagyrészük már<br />
se ide, se oda, sehová sem tartozik.<br />
Öregszem. Egy ideje azon gondolkozom, hogy végnapjaimra átköltözöm Görögországba. Mondhatnám<br />
úgy is: visszaszármazom. Családom Philippiből való, Pál kérésére annakidején gondoztam egy darabig<br />
ottani gyülekezetünket. Elég sok bajjal, mert istenfélő, de izgága a népe. Hadi úton fekszik a város,<br />
zaklatottabb, mint szülőhelyed, de levegője balzsamos, mert a Pangaeus erdei frissítik. Szemközt a parttal,<br />
Thaszosz szigetén a csendességet is meglelném.<br />
Plutarkhosz Lukács orvosnak Rómában, üdvözlet.<br />
Kétszer is előfordul írásodban barátod és tanítód, a „dicsőségben elhunyt" Pál. Arra jól emlékszem, hogy<br />
amikor köztetek voltam, valamelyik híved felolvasta szép levelét, de arra már nem, hogy személyéről is<br />
beszéltünk. Miféle dicsőség fűződik halálához, katonai vagy polgári?<br />
A név máshonnan ismerős, bár valószínűleg két különböző személyről van szó. Első diplomáciai utamon,<br />
városom érdekében Achaia prokonzulánál jártam Korinthoszban. Alig lehettem több húsz évesnél.<br />
Kozmopolita város, rakodóján s a bordélyokban egy tucat nyelv, oltárainál még több vallás keveredik, népes<br />
a zsidó kolónia is. Sokáig jámborul viselkedtek, egy ideje azonban fel-fellángol köztük a viszály, mondta<br />
kihallgatás után, hivatali gondjairól beszélve, a prokonzul. Elődje, a tragikus végű Gallio alatt kezdődött el a<br />
baj. Errefelé őt ma is nagy becsüléssel emlegetjük, megvesztegető modorú, művelt úriember s tapasztalt<br />
kormányzó volt. Unokaöccse, Lucanus, a fiatal költő összeesküvésbe keveredett Nero ellen s ez a<br />
megbocsáthatatlan könnyelműség nemcsak őt sodorta korai vesztébe, a császár öngyilkosságra<br />
kényszerítette két nagybátyját, Senecát és Galliot is. Alatta történt, hogy a felbőszült korinthoszi zsidók<br />
ítélőszékéhez hurcolták egy ázsiai hittársukat s követelték, hogy végezzen vele. Pál volt a vádlott neve. Azt<br />
állították, hogy tiltott vallás követője, erőszakkal terjeszti, békebontó. Gallio egy darabig udvariasan hallgatta,<br />
aztán rájött, hogy házi perpatvarukkal, amolyan kofaperrel untatják s szétkergette a társaságot, menjenek<br />
zajongani a zsinagógába, ott tépjék egymást, ha nincs jobb dolguk. Gondolod, hogy a meghurcolt Pál<br />
azonos volt mestereddel a bölcseletben?<br />
___________________________________________________________________________________<br />
© Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 104 -