RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség

CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIKA
maga múlt századi, utánérző stílusában mértéktartó, jó munka. Itt a felesége is, Anita, ágaskodó lovon,
karjában csecsemő, kezében pisztoly. Szedd le a lóról, felejtsd el a nevét s kész a fametszet egy
ponyvaballadához. Zsóri Borcsa rettenetes története avagy a ruca viribe ejtett lepedő.
Valaki fejhangon rikácsol, vajon melyik beszélő szobor? Egyik sem. Keskeny fabódét állítottak fel a
hazafiak közé, Paprika Jancsi rikoltoz. Telefonhívásra házhoz is megy. Ő jöhet, a többi hőst felejtse a
platánok alatt. Eleget ágáltak hajdan országos bábszínházukban, a Parlamentben.
MILYEN szorgalmasok. Európa japánjai. S hogy értenek a pénzhez! A latinok zsidói. Mikor szerencsémre
közéjük vetett a sors és hónapokig kószáltam az utcákon, mindig számokat, számfoszlányokat kapott el
fülem a szembejövők ajkáról. Tízezer ... százezer ... egy millió ... tíz millió .. . száz millió ... Sohase Donatelle
Leopardi, Fermi, Croce.
De a turisták nagy része ma is szalagos-csörgős dobbal látja őket, mert száz év előtt az első turista
csoportok (még nem csordák) mulattatására azzal táncolták a tarantellát. Régi nóta, mindenütt ugyanaz.
Ady, Babits, Bartók, Eötvös Lóránd, Fehér Lipót, Csontváry, Moholy-Nagy nemzete rakott szoknyában ropja
a csárdást, karikás ostorral hajt egy szilaj ménest a nyugatiak képzeletében. S mivel parancsoló
képzeletükben, hát engedelmes szemük előtt is, bármit lássanak. .
RÓMA Itália parazitája, mondja a többi olasz, főleg a milánói. Ő csakugyan soha nem volt az. De a többi?
A többi volt Északeurópa, a Levante s az amerikai gyarmatok parazitája.
Firenze teleszívta magát eladósodott angol királyok kamataival, Velence kifosztotta Bizáncot, Genova
sáfárkodott saját hasznára a spanyol világbirodalom kincseivel.
S mi lett, pár freskómaradványon és oltárképen kívül az aranygyapjúból, amit lenyírtak angol juhokról?
Hova lett, Szent Márk kincstárán kívül a mérhetetlen bizánci zsákmány? Mi lett, pár barokk palotán és Van
Dyck portrén kívül az Újvilág lefölözött hajórakományaival?
Hova lett a tavalyi arany?
CI SONO soltanto due tipi di uomini, i furbi e i fessi. Szó szerint: csak két emberfajta van, a ravaszok és a
buták. De az olasz eredeti némileg mást mond, árnyaltabb. Csak két emberfajta van: a kisokosak és a palik.
Akiket bepaliznak a kisokosak. Arról még csak meg lehet győzni rossz órájában egy olaszt, hogy lusta,
piszkos, gyáva, becstelen. Lei ha ragione! — kegyednek igaza van, sóhajtja önsajnálkozó ábrázattal,
megrendülten. De hogy ő együgyű? Bolond, aki mondja.
A ravaszok persze magukat palizzák be. Épp a ravaszság alapkelléke hiányzik az olaszból, a
képmutatás. Ragyog a képükről, csillog-villog szemükben a fene nagy ravaszság, fitogtatják, mint majom a
garast. A legnaivabb bepalizók.
Róma rettenetesen és rohamosan piszkosodik. Ravaszságból. Minek igénybe venni a szervezett
szemételhordást? — a furbók túljárnak a városi tanács eszén. Nem a csekély díj miatt, az meg se kottyan
nekik, hanem a mindennapi bizonyságért maguk előtt, hogy ravaszok ám, nagyon ravaszok! Egy elmés
római polgár esténként összeszedi a szemetét, begöngyöli újságpapírokba s hóna alá szorítva, vacsora
utáni séta ürügyén elviszi a szomszéd sarokig. Vagy odáig se, csak a szomszéd kapuba. Ha valaki aztán
reggel más szemetét találja a maga háza előtt, diszkréten tovább helyezi egy sarokkal vagy a harmadik
kapuba. Csak jön egyszer a bús utcaseprő vagy jön a szél!
Barátom megesküdött, hogy túljár a furbók eszén, akik túljárnak a szemétgyűjtő városi tanácsén,
megleckézteti a leleményes szemétkakukkmadarakat. Calvino, a kertésze történetesen közrendőr. Az majd
meglesi, nyakoncsípi s lebünteti a ravaszokat. De mielőtt szólhatott volna, arra ébredt reggel, hogy eltűnt
kertjéből az összesöpört nagy halom rohadó falevél, galy, gaz, mifene. Hova lett? Azt bizony Calvino már
elszállította. Éjfélig volt szolgálatban, az őrszobáról jövet három-négy fordulattal az egész ganét, szemetet
elhelyezte szomszéd kapukban a sötétség leple alatt. Ő is az ötvenmillió kisokos közé tartozik.
HOGYAN riasszuk el küszöbünkről a boszorkányokat? Szintén fifikával. Megtévesztjük a rontó szándékú,
de buta asszonynépet, többször jól hallhatón ismételve: nálam ma szombat nap van.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 70 -