RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség

CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIKA
S az r recsegtetése a sziklahasító Szibilla-jóslat kezdetén:
magnus ab integro saeclorum nascitur ordo.
iam redit et Virgo, redeunt Saturnia regna;
iam nova progenies caelo demittitur alto
Ismert szonettjének tanúsítása szerint Rímbaudban fehér képzetet keltett az i hang; Vergilius is ezzel
szuggerál égi ragyogást, mikor kinyílik Daphnis előtt a menny:
Candidus insuetum miratur limen Olympi
sub pedibusque videt nubes et sidera Daphnis
Ha hármas az alliterálás, a harmadik összecsengő olykor átkerül a következő sor elejére, hogy egy
lebbenésnyi szünettel tompítsa a hatást:
castaneasque nuces, mea quas Amaryllis amabat,
addam cerea pruna ...
Aránylag ritka a közbevetés nélküli, hármas összecsendítés, mint például — ráadásul azonos
hangzópárosítással! — a negyedik ecloga méltán híres sorában:
si canimus silvas, silvae sint consule dignae
Egészen bizonyos, hogy tartalmán kívül az alliteráló magánhangzók és mássalhangzók tudós elosztása,
a sorátvetéssel megemelt ritmus, a mondatfűzés és rianó hangzása tette szállóigévé az Aeneis emlékezetes
sorait:
Tu regere imperio populos, Romane, memento
(hae tibi erunt artes), pacisque imponere morem,
parcere subiectis et debellare superbos.
Áthangszerelhető-e ez a muzsika más nyelvre? Magunk előtt Lakatos István fordításával, elmondhatjuk,
hogy át. Páratlanul segítette anyanyelve is. Bár a mindennapi beszédet elözönli a hol ízes, hol szörnyű
kültelki szógyártás és ejtésében nyelvünk egyre laposabb, mind tagolatlanabb, a költői nyelvben még
erőltetett vagy avatag hangzás nélkül szól a szónoki zengés s antik hajlékonysággal kezelhető a hexameter.
Magyarra a költő változtatás nélkül ültetheti át a görög-római versformákat. Vergiliusnál persze nem elég
pusztán a formahű áttétel, az bizony édeskevés; ő megköveteli — mint pásztori verseiben a versengőktől —
a zengés visszazengetését. Ebben mutatta meg Lakatos István, hogy mit tud.
Elpártol, s baj, hogy elpártol a vergiliusi gyakorlattól a szókezdők összecsendítésében, az alliterálásban.
Mesterénél, mint említettem s példákkal mutattam, rendszerint ott van a fellazító semleges szókezdés az
összecsengő hangzók közt; Lakatos soraiban olykor hivalgón sokasodnak. Van három sor a tizedik
eclogában, ahol tizennyolc szóból kilenc b-re alliterál. Egyáltalában nem ritka az ötös összecsendítés:
és a homokban a hab halakat hamarébb hagy el árván
majd fűszeres füveket foglal füzögetve fahéjba
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 31 -