RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség
RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség
RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
CS. SZABÓ LÁSZLÓ : <strong>RÓMAI</strong> <strong>MUZSIKA</strong><br />
néhányan felismerték, hogy ő a várva várt megváltó, nem volt serege, földön jártában gyógyított, tanított,<br />
sohasem hadakozott, keresztrefeszítése után pedig harmadnapon feltámadt s azóta ő a királyok királya, nem<br />
Izrael fölött, hanem az örök életben. Ahogy mesterem, Pál írja: „Krisztus föltámadt halottaiból, mint a holtak<br />
zsengéje. Egy ember által jött a halál, egy ember által jön a holtak föltámadása. Amiképpen Ádámban<br />
mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan megelevenednek. Mindenki a maga rendje szerint:<br />
Krisztus az első zsenge, majd azok, akik Krisztushoz tartoznak, amikor eljön. Azután következik a vég,<br />
midőn átadja uralmát Istennek, az Atyának, eltörölvén minden birodalmat, hatalmat és erőt. Addig kell néki<br />
uralkodnia, amíg ellenségeit mind lába alá veti. Utolsó ellenségét, a halált is megsemmisíti. Mikor pedig<br />
minden alája van rendelve, maga is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy az Isten legyen<br />
minden mindenben."<br />
Tudnod kell, hogy a zsidók szent könyvei szerint Ádám volt az első teremtett ember, aki megteremtetése<br />
után a bűnt s a bűnnel a halált választotta. Mesterem, Pál a föltámadt Krisztus korai diadalmas<br />
visszatérésére készült, ítélkező világuralmának a neve Második Eljövetel, most már látod a szó értelmét. Ha<br />
pedig hamar eljön, nem kell írásban is megörökíteni földi napjait, mondásait. Mi másképp gondolkozunk s<br />
lejegyezzük. Elaludtak az apostolok, nem maradt emlékező tanú, aki szájról szájra adja, mi történt.<br />
Plutarkhosz Lukács orvosnak Rómában, üdvözlet.<br />
Leveled zavarba ejt, csak félig értem. Említett athéni tanárom, Ammóniosz ösztönzésére hosszabb utat<br />
tettem Egyiptomban, ott ismertettek meg az alexandriai papok Ozíriszről szóló tanításukkal. E tan ősibb és<br />
szövevényesebb a görög misztériumoknál, de szertartásuk olykor elfajzik kicsapongássá. Vallják, hogy<br />
istenük nem a törzsé, népé, államé, hanem a kiválasztottaké s haláluk után örök életet szerez követőinek.<br />
Egymagában, az Isten kegyelme nélkül senkisem nyerheti el, a leghatalmasabb egyénnek sincs hozzá,<br />
ereje. De a kegyelmes Ozírisz jelképesen átmegy a halandók szenvedésén és halálán, majd föltámad, a<br />
beavatottak megtisztulnak e példaadástól s tisztulásuk kezeskedik a halhatatlanságról. Félreértettelek<br />
Rómában; egy nép hősi vértanújára véltem emlékezni, holott egy vallásos dráma jelképes istenalakjáról<br />
beszéltél.<br />
Engedd meg azonban, hogy kellő tisztelettel óvatosságra intselek. Igaz, amit Ádám bűnbeeséséről s e<br />
bűn megváltásáról írsz; magam is tanítom, hogy a bűnöket kell gyűlölni, nem a bűnösöket. Meglep viszont a<br />
Jézusról szóló rész. Álszerénység nélkül egyik művemre utalok, Thészeusz életrajzában írom: „Bárcsak<br />
kihámozhatnám a meséből azt, ami benne ésszerű, hogy a történeti hitelesség látszatát kelthessem! De ha<br />
mégis vétenék a hihetőség ellen, és összekeverném a mesét a valósággal, kérem olvasóimat, fogadják<br />
megértő jóakarattal az őskori mondákat."<br />
Kell a megértő jóakarat, de kell az éberen vigyázó értelem is, hogy átszűrjük a mítoszokat. A tietek még<br />
friss. Minden vallásban van olyan hitrész, amely egyezik az értelemmel s van, amit nem tűrhet az ész, mert<br />
az égiek és földiek közt mesterkedő, középfokú démonok sugallták s méltatlan az emberhez. Akkor már<br />
jóravalóbb a nyílt isten-tagadó, ő nem tulajdonítja bajait legyőzhetetlen felső hatalmaknak, tehát félelem<br />
nélkül él, míg a babonás lélek szüntelenül retteg kártékony erőktől, félelmében szemfényvesztőkhöz<br />
folyamodik vagy nevetséges parancsoknak engedelmeskedik.<br />
Vallásotok a zsidókéból szakadt ki s az övékről tudok egyetmást. A Makkabeusok második könyvében<br />
olvashatod, hogy szombat napon ölbetett kézzel nézték, amint ellenségük ostromlétrákat támaszt a<br />
városfalnak és beveszi — babonájuk hálójába estek! Aki csak rituálisan tiszta s nem az elméjében, annak a<br />
templom fenevadak barlangja. Óvakodjatok ti is, nehogy bénító, ritualisztikus babonává torzuljon a<br />
feltámadási mítosz.<br />
Lukács orvos Plutarkhosznak Boiótiaban, üdvözlet.<br />
Jézus halála nem volt jelképes, római katonák szögezték keresztre egy jeruzsálemi kapun kívül. A<br />
legszégyenletesebb halálnemet választotta, a rabszolgáét. Magad írod, hogy Kleomenész király holttestét is<br />
keresztrefeszítéssel gyalázták meg. Igéiben szoktuk őt a hívek lelki szeme elé idézni, nem testileg; ha úgy<br />
ábrázolná valaki, ahogy kiszenvedett a húsban, összetévesztenék Spartacusszal.<br />
Dávid városában született egy szűztől, világrajöttét csodálatos jelek kísérték. Galileában nőtt fel, első<br />
követői és tanúi, a tizenkét apostol is nagyrészt odavaló volt. Együtt vándoroltak, vihar elől egy fa alá<br />
húzódtak, egy csűrben háltak, együtt hajóztak szülőföldjük viharos taván. Ember-alakban ismerte mind a<br />
___________________________________________________________________________________<br />
© Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 106 -