RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség

SANTO Stefano Rotondo.
CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIKA
Populus Romanus
Rügyeznek, pompáznak, hervadnak Róma fáján a templomok. Van hervadó, mely újravirít, mások
leperegnek. Ezt átépítik kápráztatóra, azt helyreállítják eredeti, csupasz szépségében, némelyik elpusztul.
Válás és újravirulás közt görcsösen ragaszkodik törzséhez az a vén, de nem kivénült templom is, in Coelio
Monti, amelyről beszélek, népiesen Santo Stefano Rotondo, azaz Kerek Szent István.
Ahogy latin neve mondja, Róma legmagasabb pontján áll, a Caeliuson. Rejtőzködve, kertfalak mögött,
holott tájékát amúgyis elkerüli a népszaporulat félelmes lávafolyása. Ha van negyed, amely a zarándokok
századaira emlékeztet e folyton működő emberkráterben, Caelius hegye az. Mert hiába rendezte Gergely
pápa a naptárt, Róma fertályainak azóta sem egyforma az időszámításuk. Santo Stefano Rotondo körül az
órajárás zarándoksaruhoz igazodik, nem az autók sebességmérőjéhez.
Hét év múlva lesz ezerötszáz esztendeje, hogy 470-ben fölszentelte Simplicius pápa. Szörnyű fordulón,
világtalan éjszakában. Pásztorkodása alatt tűnt el dicstelenül az utolsó római császár, a nevében joggal
kicsinyített Romulus Augustulus. Keresztül-kasul a félszigeten barbár zsoldos hordák garázdálkodtak,
hitvitákban hányódott az egyház. Ez a templom volt Simplicius válasza a borzalmakra. Olyan hatalmas
arányú, mint az a másik kerek templom lenn, a lapos Tiberisz-kanyarban: a Pantheon, amelyre csak egy
gőgös világcsászárság tudott vállalkozni a delelőjén.
De nem a Pantheon volt a minta. Mivel 415-ben állítólag meglelték István protomártír maradványait
Jeruzsálemben s ereklyéi terjedni kezdtek a világon, mintának is odavaló épület szolgált, nevére szentelve,
Rómában. Három kerek temploma volt Jeruzsálemnek, egyik az Olajfák hegyén, a mennybemenetel
emlékére, egy a Jehosaphát völgyében, Máriának ajánlva, a harmadik a szent sír körül. Az volt a
leghíresebb, az Anásztázisz. Méretei szembeszökőn egyeznek Santo Stefano Rotondo eredeti méreteivel.
Nemcsak születése esett kietlen éjszakára. Ránk maradt későbbi mozaikdísze is gyászra, Jeruzsálem
rabságára emlékeztet. Valamikor 642 és 649 közt I. Tódor ebbe a templomba vitette be két vértanú, Primus
és Felicián csontjait. Róma szabad prédája volt jövő-menő sírfosztogatóknak, feldúlták és végigzabrálták a
katakombákat is, körül a határban. Rablásaik elől kerültek be a tisztelt maradványok az úgy-ahogy védett
városfalak mögé, elsők közt a nevezett halottaké. Tódor pápa, aki görög volt s talán jeruzsálemi születésű,
az átmentés után kirakatta mozaik képüket egy ékköves kereszt két felén az egyik kápolnafalra. Éppen e
díszes aranykereszt emlékeztetett az akkori friss világgyászra. Huszonöt éven belül két rettentő csapás érte
Jeruzsálemet a hetedik században; előbb mindenestül feldúlták a perzsák, aztán kardcsapás nélkül
elfoglalták az arabok. A perzsa dúlásnak esett áldozatul a Kálvária domb drágaköves keresztje is, amelyet
Nagy Konstantinosz császár tűzetett oda, védő baldachin alatt, a szent sír tőszomszédságában.
Megkezdődött a város örök szolgasága. Az a mozaik kép Santo Stefano Rotondóban a mélység kiáltása volt
Jeruzsálem éjszakájáról, fájdalmas emlékeztető egy ledöntött emlékre, ahogy születésekor maga a templom
is az volt: kiáltás a mélyből Róma éjjeléről. Mélység kiált mélységet, mondja a zsoltár.
Egymásba illesztett téglahengerekből állt a roppant templom s kifelé keveset árult el háromgyűrűs
belsejéről, a főoltár körül kerengő hajókról. Belső, magasabb oszlopköre huszonkét ión oszlopból, külső,
alacsonyabb köre harmincnégy párnás oszlopból s nyolc pillérből alakult; gránit törzsüket,
nyomorúság-szabta, akkori szokás szerint antik épületek szolgáltatták. A belső gyűrű architrávján nyugszik a
templom fényforrása, a dob; huszonkét ablakából tizennégyet befalaztak. Négy kápolna volt a
tengelyvégeken; egy maradt meg a négyből. Hogy miért csak egy, kiderül a szomorú folytatásból.
Köralapon a belső oszlopsort s általában a kerek templomot nagyon kedvelték napkeleten; Rómában
viszont elég ritka volt. Már a középkori pápákat is aggasztotta a Santo Stefano Rotondo vakmerő mérete: mi
lesz a magas dobbal, ha rendül egyet a föld vagy akár ha nekiesnek szélviharok? I. Hadrián a nyolcadik
század végén négytagú diadalívvel keresztben megerősítette a tető tartását. Sem a templom egyszerű
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 15 -