RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség

CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIKA
elharapódzik a ragály! Madách jól tudta, miért nem vidítóbb a konstantinápolyi Tankréd jelenet, mint a
megelőző pogány római lakoma; Ádám hiába menekül át egyikből a másikba.
E szép virágot egykor ismerém,
Üldött hitünknek zsendülő korában.
Ki az a bűnös, aki tönkretette?...
ARÉNA, cirkusz, vadak etetése emberhússal, kocsiverseny napokon át, gőzölés naponta a fürdőkben,
mindez potyán, mert a császár fedezi vagy majdnem úgy s esténként valami olcsó csapszék: jobb időtöltés
az átlag rómainak, mintha ülne az édes otthonban. Hogy főjjön nyáron, vacogjon télen. Körülbelül
negyvenötezerre tehető a többemeletes insula, bérkaszárnyatömb a fénykorban. Amelyet néha beomlás,
állandón tűzvész fenyegetett. Telekspekulánsok építették kívül tetszetősen, tarkára pingálva, balkonokkal a
silány szerkezetű házakat, mert volt ugyan hatósági szabály és bírói felelősségrevonás, de volt kenés és
eltussolás is; beomlásért ritkán került valaki lakat alá. A szobák nagyrésze szűk, alacsony, a bér: zsarolás.
Ha nem vigyáztak, a padlóra folyó mécsesolaj, lehulló gyertya vagy a rézmelegítőből és a serpenyő alól
kiugró parázs lángra lobbanthatta a téglahomlokzattal leplezett gerendavázat. Volt bőven egér és patkány és
poloska. Ha jól emlékszem, János apostol egyszer igehirdető vándorlásán leparancsolta fogadóbeli lócájáról
a zaklató férgeket; engedelmesen meg is bújtak reggelig, a küszöbnél. Róma bérlakóinak nem volt ilyen
hatalmas szavuk a poloskák ellen vagy — az apostolcselekedetek krónikásával vetélkedő képzeletük.
Nappal a görbe, szoros, meredek, gyakran sikátorszerű utcákon zajlott a munka, vásár, terefere és
gyalogos forgalom. Gyaloghintók útjából kitértek, mert szolgasleppjük falhoz kenhette a kétlábú akadályt.
Járda nem volt, sem közvilágítás.
Sparsus, szegény fejem pihenni, tűnődni
nem lel magának egy zugot se Rómában.
Az iskolamester reggel, a pék meg éjjel csap
lármát, s egész nap csak kalapál a rézműves,
itt pénzbeváltó nagy halom Nero-krajcárt
csörget unatkozva, bepiszkolt asztalán,
odébb kopott kövét ragyogó ütőjével
hispán aranypor-műves egyre csapkodja,
Bellona-hívek tombolása nem szünik,
hajótöröttek roncs-mutatva kántálnak,
kéreget, kitanítva otthon, zsidó gyerek,
házalva kénnel ordibál csipás árus.
Ki írja össze álmaink elüzőit?
hogy mennyi lábost vernek össze Rómában ...
Még zaklatóbbak az éjszakák. Irodalmuk vörös fonala a panasz, hogy Rómában nem lehet aludni. Julius
Caesar virradattól estig kitiltotta a teherforgalmat, tehát besötétedés után zendített rá a szekérzörgés, vásári
felhajtás s a cifra káromkodás a forgalmi dugókban. Juvenalis harmadik szatírája a város mindennapi
életéről szól. Húsz soron belül az egyik szegényre rászakad a bérház, a másiknak megsemmisül cók-mókja
egy tűzvészben, mehetnek kéregetni. Aztán rátér az éj gyönyöreire.
Képzeld most el az éj sokféle egyéb veszedelmét:
mily magasan nyúlnak föl a házak, ahonnan agyonvág
mindenféle cserép, ha lyukas vagy csorba edények
hullnak az ablakból, s mily súllyal ütik meg a járdát,
szinte kivájva. Hanyagnak tűnsz, ki előre a nem várt
bajra nem is gondol, ha sietsz vacsorára, s előtte
még végrendeletet se teszel. Mert annyi halál les
éjjel, ahány ablak virraszt feltárva utadban!
Így hát azt kívánd, s e siralmas vággyal eredj: bár
lenne elég nekik az, hogy nagy tálból lelocsolnak.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 87 -