RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIKA nem, soha! a bástyás zátonysziget sohasem fog elmerülni a mohamedán tengerben, Nyugat pajzsa Isten különleges oltalma alatt áll, a kereszténység védelmére, akármilyen szemét népség ármánykodik is több, mint ezer éves falai mögött. Ismerős ez a ráolvasó bűvige, nem véd meg semmitől, a Kárpátokat sem védte meg, pedig magasabb bástya volt a bizáncinál. Ezekben az utolsó években Gemistosz Plethon, egy szabadgondolkozó szerzetes új vallásról álmodozott Spárta fölött, Mistrában. Lemorzsolt, halódó birodalmuk egyik haIálra ítélt kormányzósági székhelyén, egy tengődő kolostorban, tudatlan, babonás, acsarkodó rendtársai között megtette magát Platón főpapjának. Félistene műveiből világmentő tanítást szűrt ki a választottak számára, persze csak nekik, az elitnek. Evangéliumában összebékültek az Olümposz megtisztult égi lakói a kereszténységgel s az Izlámmal. Hogy melyik kereszténységgel, a nyugatival-e vagy a keletivel, nem derült ki a sűrű gyertya- s tömjénfüstben. Ha támadták is az ortodox hit éber kopói, mert tűzre való pogánykodás, amit ír, nőttön nőtt a tekintélye, tisztelte a császári udvar, hódolva emlegették Itáliában. Zarándokhely lett Mistra, pár évig lábánál ült Bessarion, egy másik, fiatalabb szerzetes. Trapezuntban született a kiváló tanítvány, Bizánc egyik bekerített végvárában, a Fekete-tengernél. Platón agg főpapja megszerette s a császár figyelmébe ajánlotta a vonzó, nagyeszű fiatal férfit. Később elkísérték urukat Itáliába, a békítő ferrarai-firenzei zsinatra. Az volt a cél, hogy nyugati segítség fejében higgadt szóval és kölcsönös engedményekkel összeforrasszák a századok óta kettészakadt s kölcsönös átok alatt tartott egyházat. Csakhogy mind a két fél a másiktól várt egyoldalú behódolást. Győzni ültek össze, nem egyezkedni. A zsinaton elvált a két görög útja. Gemistosz Plethon fehér szakállpalástba burkolódzva, nyájas leereszkedéssel oktatta a lelkes barbárokat. Meg sem fordult bölcs fejében, hogy Itália az új Hellász, Firenze az új Athén, oda költöztek át az ő megtisztult antik istenei. A fiatalabbik görög rájött. Kétféleképpen gondolkoztak az egyesülésről is. Bessarion nagy tudással, nyíltan küzdött érte, a venerábilis aggastyán ellene volt. Nem az ortodox hit védelmében — hiszen eretneknek bélyegezték maradi paptársai —, hanem a görög patrióták örök gyanakvásával. Hol a hatásos ellenszolgáltatás, hol a nyugati sereg és flotta? Előbb lássuk a fölmentő hadat, azután beszélhetünk egyesülésről. A császár és Bessarion beérte Róma ígéretével, papíron létrejött Firenzében a zsinat-záró Unió. Amely szétoszlásuk után Bizáncban nem kellett senkinek, sem a szerzeteseknek, sem a főpapoknak, sem a felheccelt népnek. Mit? — odavessük százszorszent igaz hitünket a gyűlölt „frankok"-nak, akik emberemlékezet óta csak fosztogatni és földrablásért járnak keletre s az Úristen evilági görög főhelytartóságát: Bizáncot mindig hátbaszúrták? Inkább a pogány! Jött is. Gemistosz Plethon hazatért kolostorába, szent embernek, akire egyforma szeretettel mosolyog odafentről Zeusz és Krisztus. Három év telik el halála után és szörnyű vérfürdőben alámerül Bizánc, újabb hat év múlva már kardcsapás nélkül vonul be Mistrába a török. Ma holt város, ikonok és málló fali szentek lakják. S néhány kulcsos őr. Tanítványai szétszóródtak, egy részük áthajózott Velence gyarmatszigetére, Krétába vagy a velencei görög kolóniát szaporította. Aki olvasni tovább is anyanyelvén akart, könyvekért Bessarion gyűjteményéhez fordult. Mert a másik görög Itáliában maradt a zsinat után. Követőiből alakult ki Közép- és Keleteurópában a bizánci hit új ága, a Róma-hitű görög katolikus egyház. Megkapta a bíborosi kalapot, pápajelöltnek emlegették. Villája a Via Porta San Sebastianon a humanizmus legjobb klubja volt, tornácán s a hűs szobákban, tyúkkotyogás közben, egy kőhajításra a Scipiok sírjaitól ismét békésen megfért egymással görög és római, azaz olasz. Latinorum graecissimus, graecorum latinissimus, mondták róla megérdemelt becsüléssel. Neki volt olasz földön a leggondozottabb könyvtára. Azzal a szándékkal gyűjtötte, hogy Bizánc eleste után a görög földönfutók ne maradjanak örök útitársak: athéni bölcsek és keleti egyházatyák nélkül. Ezért ajándékozta Velence városának, amely telítve rablott vagy vásárolt bizánci kinccsel és emlékkel, a menekült honfitársak zömét befogadta. Nyilván használták a könyvtárat Gemistosz Plethon áttelepült tanítványai is. S ki tudja, később talán használgatta El Greco, az emigráns festő, aki Velence hősiesen védett krétai gyarmatszigetéről a lagunavárosba, onnan meg Toledóba költözvén, spanyol vendéglátói közt szellemes filozófus hírében állt. Fennmaradt kis könyvtára szerint holtig főleg anyanyelvén olvasott a kifürkészhetetlen, öntelt idegen. Mert a görög a pokolban is görög, hozzá mérve a nyugati ember csak bátortalan frank és faragatlan barbár. Nevét ha jegyezte, görög betűkkel jegyezte a festményeken. ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 116 -
CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIKA Fel-alá járkáltam az utcában. Hát hogyan is van? Polübiosz, a hazafias fogoly őszintén Rómához pártol, mert csak így lehet megmenteni saját herdáló kezükből a görög múlt fenyegetett örökségét. Eltelik másfélezer év s Bessarion, a bizánci szerzetes őszintén Rómához áll, hogy az omló nagy végvár alól kimentse, ami menthető, gondoskodjék a görög műveltség utánpótlásáról, védje a folytatást. De mestere, Gemistosz Plethon hazatér, mert görög ember nem tágíthat görög földről még ha pogánynak, eretneknek kiáltják is ki gyűlölködő hittestvérei, ha lófarkas zászló leng is majd Mistra kormányzósági palotáján. És Péter? Innen nem messze, a keresztútnál? Akit futván a szabadulás felé, látomása szelíd feddéssel visszatérít a vértanú halálba. És Péter?... Ebédeltek a tatarozó kőművesek. Tiszta kendőjéből megkínált az egyik. „Favorite." „Buon appetito." Biccentett s húzott egyet a vörösboros fiaskóból. Kissé leülepedett a por. Akkor láttam, mennyire rozzant a templom. Bessarion jobb állapotban ismerte. Mert ismerte ezt is, a másikat is, amelynek a kulcsára vadászni kellett. A Scipiok sírjairól nem tudott, akkor még betemetve rejtőztek a szarkofágok. Az a görög ... az a görög ... az a görög ... Mit mondana ma? A fürdőrom rablótanya, bedőlt a templommennyezet s az oltár rnustrás oldala talpáig megrepedt, papjában váltóláz vacog, pók ül a Krisztus roncs kezén s patkány a málló angyalok penészes sebhelyén. Sziszeg a kő. A ciprusok: tövén egy antik sírterem mióta Róma elbukott vak hüllőket terem. Vadrózsa illat száll ugyan s begyűl, mint hajdanán, a lép, de lágy költője odavan, nem ismeri a nép. Szekér zötyög. Egy szerzetes a lápon rossz füvet kaszált s bután viszi a dögletes tehénirtó halált. Két rom között sétálgatok, járhatnék Bizánc piacán, mint más művelt egyháznagyok s ahol a Miatyánk görög, az öntött angyalok vértjéről hármas érckereszt ragyog s a láncos bástyafok két földrészt elrekeszt. Császárom kényes udvara körül száz nagykövet sürög, mert ő a népek szent ura — vallják a püspökök, ___________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 117 -
Page 1 and 2:
CS. SZABÓ LÁSZLÓ _____________ R
Page 3 and 4:
A Kiadó előszava CS. SZABÓ LÁSZ
Page 5 and 6:
_______ CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMA
Page 7 and 8:
CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIK
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
SANTO Stefano Rotondo. CS. SZABÓ L
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74: CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIK
Page 93 and 94: Nem lehet, ha birtok már nincs, Se
Page 113 and 114: Lukács orvos Plutarkhosznak Boiót
Page 123: CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIK
Page 129 and 130: Rómának Róma lett emlékjele, é
Page 141 and 142: „Én ismerem." „Él még az ír
Page 151 and 152: „Tudod-e, ki született Subiacób
Page 169 and 170: A varázsló pápa CS. SZABÓ LÁSZ
Page 171: CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIK
show all

RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?