RÓMAI MUZSIKA - Hollandiai Magyar Szövetség

CS. SZABÓ LÁSZLÓ : RÓMAI MUZSIKA
A levélváltás
Nem a bizonyosság, csupán a történelmi lehetőség határai közt folyik ez a levélváltás. Gondolatát akaratlanul a
Plutarkhosz-fordító Máthé Elek sugallta. Néhány gondolati és nyelvi egyezés arra a gyanúra ébresztette az életrajzok
átültetése közben, hogy a szerző esetleg találkozott Rómában Lukács evangelistával. Föltevéséről beszámolt a
Theológiai Szemle 1965-ös folyamában; ez a cikk kezdte érlelni A levélváltás anyagát. Három levélíró a négyből
csakugyan élt, a negyedik: Pontius Pilatus fia, Lucius költött alak.
Plutarkhosz, a görög-római Párhuzamos életrajzok, a Moralia és a Lakomai beszélgetések kétezer éve kedvelt írója s
mellékesen Shakespeare és a francia forradalmárok fő antik forrása széleskörű tanulmányutak végeztével
szülővárosában, a boiótiai Khairóneiában telepedett le. Kétszer járt Rómában, Kr.u. a hetvenes évek végén s a
kilencvenes évek elején; Máthé Elek az elképzelhető találkozást első útjára teszi. Nyílt elméjű, tanulékony, világlátott
férfi, vonzó jellem és nagytudású nevelő, de gyenge gondolkozó volt, felvilágosult, rokonszenvező ismerete kiterjedt a
század burjánzó vallásaira.
Lukács neve görög, a kutatók többsége származásra is annak tartja, annak tartotta már a korai hagyomány. Orvos
volt, valószínűleg a szíriai Antiokheiában született, telepes családja Makedóniából szakadhatott le, Philippi vidékéről. Ma
már vitathatatlan, hogy ő írta a harmadik evangéliumot s az Apostolok cselekedeteit; utóbbiban néhány helyen Pál
apostol útitársaként névtelenül többesszám első személyben említi kettőjüket. Osztatlan a vélemény abban is, hogy
azonos a Pál leveleiben emlegetett „kedves orvos"-sal, „munkatárs"-sal, evangéliumhirdető „testvér"-rel. Vitatott a nevét
viselő evangélium datálása, még inkább a folytatásé, amit följegyzett az apostolok cselekedeteiről; az a leghihetőbb,
hogy 80 és 90 között írta Rómában vagy Achaiában. Pál római állampolgár volt, ő nem; az orvosok nagy része
szolgasorból eredt. Egy korai forrás szerint a családtalan, tisztes agg ember Thébaiban halt meg, tehát Plutarkhosz
boiótiai szülőföldjén! Pál összegyűjtött leveleit csak a századforduló táján kezdték körözni, egyenként azonban nyilván
ismerte a szeretett útitárs.
Josephus Flavius, az Ókor egyik legkiválóbb történetírója a nagy zsidó háború kezdetén Galileában szervezte a
szívós védekezést Róma ellen, de fogságbaesése után átállt. Büszke volt farizeus származására, hitét sohasem tagadta
meg, hízelgő öntükrében népe s az ősi zsidó műveltség leghivatottabb szószólójaként működött, kiérdemeltnek tartott
római kegydíjon. Gyűlölködve írt a végső ellenállás hőseiről, akik szerinte Jeruzsálem pusztulását 70-ben a zsidóságra
zúdították; e gyalázkodásban sértettség és bosszúvágy mentegető szándékkal keveredik. Ő is, a görög Plutarkhosz is
őszintén bámulta Rómát.
Pilatus kitalált fia, Lucius a mai Lyonban él.
A levélváltás a kilencvenes évek legelején folyik, mielőtt Plutarkhoszt pappá választják Delphiben, Rómában pedig
kitör Domatianus császár alatt az újabb keresztényüldözés. Lukács már idősebb férfiú, Lucius Pilatus egyidős vele,
Josephus Flavius tíz évvel, Plutarkhosz hússzal fiatalabb.
Plutarkhosz Lukács orvosnak Rómában, üdvözlet.
Nem tudom, emlékszel-e rám, tisztelt férfiú. Két ízben találkoztunk Rómában, Vespasianus császár
uralkodásának a végefelé. Tanulmányúton voltam. Odavaló, tekintélyes barátommal fölkerestem Itáliában
néhány híres csatateret, láttam nevezetes sírokat s a könyvtárakban Nero császárra vonatkozó adatok,
okmányok után kutattam. Persze értékes a személyes visszaemlékezés is, ha gondosan átszűrjük.
Szeretném egy életrajzban megörökíteni görög népem s a magam háláját e művelt, látnoki, felszabadító
császár iránt. Athéni diákoskodásom idején ellátogatott Periklész és Platón városába, rajongva beszélt a
görögök érdemeiről, hervadhatatlan a múltunk, virágzó a jövőnk, mondta könnyek között s minden szónál
ékesebb, nagylelkű cselekedettel bizonyította be, hogy szívéből fakad a magasztalásunk. Kivonta hazám
földjéről a római csapatokat.
___________________________________________________________________________________
© Copyright Mikes International 2001-2008, Cs. Szabó László jogutódai 1934-2008 - 103 -