You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A M E S T E R K É P Z É S I G J U T T A T Ó E R Ő K<br />
11<br />
vizsgálatába fontos hozadéka a 2007-ben publikált kutatásnak. Továbblépve a kutatók<br />
harmadik meghatározó tényezőként még a magántőke <strong>el</strong>őtérbe kerülésév<strong>el</strong><br />
járó f<strong>el</strong>sőoktatási folyamatok hatásait is vizsgálatuk alá vonták. Shavit és Blossf<strong>el</strong>d<br />
1993-as „persistent inequality” teóriájára reflektálva e kutatás egyf<strong>el</strong>ől megerősíti,<br />
másf<strong>el</strong>ől azonban fontos szemponttal árnyalja az expanzió társadalmi sz<strong>el</strong>ekciót<br />
stabilizáló j<strong>el</strong>legét. A 2007-es munka következtetéseit a befogadás vagy kirekesztés<br />
kettősségében ért<strong>el</strong>mezve azt látjuk, hogy az expanzió inkább az <strong>el</strong>őbbi tendenciák<br />
irányában hat, hiszen még változatlan mértékű társadalmi sz<strong>el</strong>ekció m<strong>el</strong>lett is javítja<br />
a hátrányosabb h<strong>el</strong>yzetű csoportok hozzáférési esélyét.<br />
Az egyenlőtlenségek expanzió után is fennmaradó állandóságát hangsúlyozó<br />
2003-as vizsgálat más nemzetközi kutatásokat is inspirált. Egy 2009-ben publikált,<br />
nyolc európai országot lefedő nemzetközi kutatás keretében Breen és munkatársai<br />
(Breen et al., 2009) épp a Shavit–Blossf<strong>el</strong>d kutatásra reflektálva foglalták össze következtetéseiket<br />
a „Nonpersistent inequality” szókapcsolatban. A kutatócsoport<br />
a Mare-féle átlépési megköz<strong>el</strong>ítés h<strong>el</strong>yett a megszerzett végzettségeket <strong>el</strong>emezve<br />
a vizsgált országokban a <strong>hu</strong>szadik század fordulóján egyért<strong>el</strong>műen és egységesen<br />
az esélyegyenlőtlenség csökkenését mérte – nyilvánvalóan a Blossf<strong>el</strong>d–Shavit kutatáshoz<br />
képest (1993) <strong>el</strong>térő adatkészleten és indikátorokkal, ám rendkívül nagy<br />
empirikus bázison dolgozva. A szerzők az esélyek egyenlőtlenségének csökkenését<br />
Boudon (1974) <strong>el</strong>méletére alapozzák, am<strong>el</strong>y szerint a különböző társadalmi osztályok<br />
boldogulását <strong>el</strong>sődleges és másodlagos hatások alakítják a képzési rendszerben.<br />
Az <strong>el</strong>sődleges hatások alatt a rendszerben nyújtott t<strong>el</strong>jesítményt, a másodlagosak<br />
alatt az (akár azonos t<strong>el</strong>jesítmény esetén is <strong>el</strong>térő) képzésre vonatkozó döntéseket<br />
értjük. A kutatók szerint a <strong>hu</strong>szadik század végére bekövetkező változások mindkét<br />
hatást az egyenlőtlenségek csökkenése f<strong>el</strong>é mozdították <strong>el</strong>. Az <strong>el</strong>sődleges hatások<br />
esetében az általánosan em<strong>el</strong>kedő tanulmányi t<strong>el</strong>jesítményt (egyebek m<strong>el</strong>lett) a javuló<br />
életkörülményeknek, a korábbi beiskolázásnak, alacsonyabb gyerekszámnak<br />
tulajdonítják. A másodlagos hatások kapcsán a képzési költségek általános csökkenésére<br />
ap<strong>el</strong>lálnak, am<strong>el</strong>y nemcsak a tandíjak csökkenését vagy megszűnését j<strong>el</strong>enti,<br />
hanem pl. a reáljöved<strong>el</strong>mek általános em<strong>el</strong>kedését, a szociális háló erősödését,<br />
vagy az intézmények könnyebb <strong>el</strong>érését is. Ugyanakkor például – ugyancsak az<br />
<strong>el</strong>sődleges és másodlagos hatások szerepét német adatokon vizsgálva – Schindler<br />
és Reimer (2008) nem talált j<strong>el</strong>entős változást a nyolcvanas-kilencvenes évek<br />
osztályhovatartozáson alapuló f<strong>el</strong>sőoktatási hozzáférési mintáiban.<br />
A képzési hozzáférés esélyének vizsgálataiban a f<strong>el</strong>sőoktatási expanzió kapcsán<br />
a szociodemográfiai különbségek m<strong>el</strong>lett az intézményi differenciálódás, a<br />
nemzetköziesedés, a foglalkoztathatóság <strong>el</strong>várása és a hallgatói populáció heterogénebbé<br />
válásának tendenciái is fókuszba kerültek. Összességében a képzési<br />
egyenlőtlenségek ért<strong>el</strong>mezése, akárcsak a kimenet sikerességéé (Veroszta, 2011)<br />
rendkívül összetetté vált (Goast<strong>el</strong>lec, 2010). Az a látszólagos paradoxon, hogy a<br />
hozzáférés bővülése egyenlőtlenséget hozott a f<strong>el</strong>sőoktatásba, mindezek fényében<br />
válik érthetővé és <strong>el</strong>fogadhatóvá (Altbach, 2010).<br />
DPR.indd 11<br />
2/19/13 7:50 PM
Change language