Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
296<br />
A B S Z T R A K T O K<br />
lást. Az <strong>el</strong>őbbit inkább munkatapasztalat szerzésére vonatkozó befektetésként,<br />
az utóbbit inkább a tanulás és a megélhetés költségeit fedező kényszerként ért<strong>el</strong>mezzük.<br />
A kétféle munka közti különbségtét<strong>el</strong> a kérdezettek megítélésen múlt.<br />
Elemzésünk <strong>el</strong>ső részében ezt a kérdést használjuk függő változóként. Az <strong>el</strong>emzés<br />
második részében azt vizsgáljuk, hogy a tanulás m<strong>el</strong>letti munkavállalás, illetve<br />
annak m<strong>el</strong>y formája segít abban, hogy valaki a tanulmányaihoz jobban illeszkedő<br />
álláshoz jusson. Az illeszkedést ismét a kérdezettek véleménye alapján<br />
minősítjük. Az <strong>el</strong>emzésben figy<strong>el</strong>embe vesszük a diplomások családi hátterét,<br />
középiskolai tanulmányaik j<strong>el</strong>legét, a f<strong>el</strong>sőfokú tanulmányok <strong>el</strong>őtti munkavégzést,<br />
a tanulmányi területet, a képzés finanszírozási formáját és a lakóh<strong>el</strong>yet.<br />
Módszerünk többváltozós regressziós mod<strong>el</strong>lekre épül.<br />
A csak <strong>el</strong>ső diplomájukra irányuló képzésben részt vevőket vizsgálva, a munkavégzésnél<br />
a származás szerepe mérsék<strong>el</strong>t, lényegesebb a f<strong>el</strong>sőfokú tanulmányok<br />
<strong>el</strong>őtti munka és a tanulmányi terület különbsége. J<strong>el</strong>entős lakóh<strong>el</strong>yi <strong>el</strong>térések is<br />
mutatkoznak. A tanulás m<strong>el</strong>lett szerzett munkatapasztalat j<strong>el</strong>entősen növ<strong>el</strong>i a tanulmányokhoz<br />
illeszkedő állás megtalálásának valószínűségét.<br />
KISS LÁSZLÓ<br />
„alaCSoNy STÁTUSzÚ” Szakok az alaPkéPzéSBeN<br />
Az utóbbi években nagyrészt a diplomás pályakövetési kutatások, valamint a f<strong>el</strong>sőoktatási<br />
j<strong>el</strong>entkezésekk<strong>el</strong> kapcsolatos tanulmányok révén egyre több információval<br />
rend<strong>el</strong>kezünk a f<strong>el</strong>sőoktatásban tanuló hallgatók demográfiai j<strong>el</strong>lemzőiről,<br />
szociális hátteréről, munkaerő-piaci <strong>el</strong>h<strong>el</strong>yezkedési esélyeikről. Munkánkban<br />
arra keressük a választ, mi j<strong>el</strong>lemzi azokat a szakokat, am<strong>el</strong>yek nem tartoznak a<br />
legkeresettebb szakok közé, viszonylag magas bejutási aránnyal és kifejezetten a<br />
legalacsonyabb átlagpontszámú f<strong>el</strong>vettcsoporttal rend<strong>el</strong>keznek. Megvizsgáljuk<br />
hallgatóik társadalmi hátterét, iskolai <strong>el</strong>őmenet<strong>el</strong>ük, tanulmányaik főbb körülményeit,<br />
majd megnézzük a szakok végzett hallgatóinak munkaerő-piaci integrációját.<br />
Hipotézisünk szerint a legalacsonyabb átlagpontszámú szakok a közepes<br />
és az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportok nem a legkiválóbb tanulmányi<br />
eredményekk<strong>el</strong> rend<strong>el</strong>kező gyermekei számára nyújtanak f<strong>el</strong>sőfokú tanulmányi<br />
lehetőséget. A munkaerő-piaci integráció szempontjából viszont a „nem piacképes”<br />
szakok közé tartoznak: az ezeken a szakokon végzettek várakozásaink<br />
szerint kevésbé sikeresek a munkaerőpiacon, alacsonyabb státuszú pozíciókat<br />
tudnak megcélozni, az anyagiak terén is <strong>el</strong>maradnak diplomás társaiktól. A társadalmi<br />
mobilitásban betöltött szerepüket j<strong>el</strong>entősnek, de korlátosnak tartjuk; a középső<br />
és alsóbb társadalmi rétegek leszármazottait irányítják diplomás pályákra,<br />
azonban nem a legmagasabb, talán nem is a „középső”, hanem <strong>el</strong>sősorban az alsó<br />
szintű diplomás pozíciókba.<br />
DPR.indd 296<br />
2/19/13 7:50 PM