ide kattintva érhető el - Felvi.hu

More documents

Recommendations

Info

112 S Á G I M A T I L D A harmadik részben elemezzük, hogy a különböző stratégiák választását milyen tényezők befolyásolják. Végül bemutatjuk, hogy az egyes pályára állási módok menynyire tekinthetők sikeresnek. Intézményi és strukturális hatások Oktatási rendszer és munkaerőpiac Az oktatásból a munkába való átmenet folyamatát alapvetően befolyásolja az oktatási rendszer és a munkaerőpiac intézményi szintű kapcsolódásainak rendszere (Hannan et al., 1999; Müller, 2005). Az iskolarendszernek a munkaerőpiaccal kapcsolatos szerepét és funkcióit illetően két, egymástól markánsan elkülönülő elméleti irányvonal létezik. A klasszikus emberitőke-elméletre alapozó megközelítések szerint a magasabb szintű képzés önmagában, az általános képzettségi szint emelése révén növeli a munkaerő produktivitását, így a termelékenységet és az ország általános gazdasági erejét (Becker, 1962). Ezzel szembenállnak azok a nézetek, amelyek szerint a termelékenység nem az alkalmazottak egyéni jellemzőitől és iskolázottsági szintjétől függ, hanem magától a munkahelytől, és a munkahely termelékenységét csak az alkalmazottak szakmaspecifikus jártasságai növelik, az általános tudások nem befolyásolják. A „bizonyítványelméletek” (kredencializmus) klasszikus képviselője, Thurow szerint az iskolai végzettség munkaerőpiacon közvetlenül hasznosítható legfőbb funkciója az, hogy iskolázottság szerint „sorba állítja” a potenciális munkavállalókat, akik közül a munkaadók az oktatási szint szerinti hierarchiában legmagasabban állókat választják ki először. „Sorbanállási modellje” szerint a munkavállalók iskolai végzettség szerinti hierarchikus sora mellett létezik az elérhető állások ezzel párhuzamos és ugyancsak hierarchikusan rendezett sora, amelyből a potenciális munkavállalók igyekeznek a hierarchiában magasabban álló (a leginkább ígéretes, a legnagyobb egyéni megtérülést eredményező) állást elérni (Thurow, 1975). Ezt továbbvezetve jutott el Collins (1979) a „bizonyítványok leértékelődésének elméletéhez”. E szerint az iskolai expanzió hatására a munkavállalók iskolai végzettség szerinti hierarchikus sora lecsúszik az elfoglalható állások hierarchikusan rendezett sorához képest, és így a magasabb iskolai végzettséget dokumentáló bizonyítványok leértékelődnek a munkaerőpiacon. Végső soron Collins eljut odáig, hogy az oktatási rendszer legfőbb feladata a munkaerőpiachoz való hozzáférés szabályozása, a kredencialista elméleti irányhoz tartozó jelzéselmélet képviselője (Spence, 1974) pedig az oktatás funkcióját leszűkíti annak jelzésére, hogy az egyén milyen szinten képes alkalmazkodni, mennyire képes új dolgokat megtanulni és mennyire fegyelmezetten hajtja végre a feladatokat. Az iskolarendszer munkaerőpiacon betöltött szerepének kétféle értelmezése jól tükröződik az egyes országok munkaerő-piaci szerkezetének eltérő jellegzetességeiben. Az iskolarendszer és a munkaerőpiac intézményi kapcsolatait vizsgáló kutatók megkülönböztetik a belső munkaerőpiacot (internal labour market, ILM) és a foglalkozási DPR.indd 112 2/19/13 7:50 PM
P Á LYA K E Z D Ő D I P L O M Á S O K M U N K Á B A Á L L Á S I S T R A T É G I Á I 113 munkaerőpiacot (occupational labour market, OLM). Az előbbi a munkaerőnek alapvetően csak a képezhetőségét feltételezi, és ezt követően belső munkahelyi képzésekkel teszi alkalmassá őket az elvárt feladatok ellátására. Az utóbbi speciális feladatokra kiképzett szakmunkásokat (illetve magasabb szinten szakképzett alkalmazottakat) keres, és a speciális igényeinek leginkább megfelelőeket alkalmazza (Marsden, 1990). Az oktatási rendszer és a munkaerőpiac jellemzői egymással szoros kapcsolatban vannak: a belső munkaerőpiachoz (ILM) általánosan magas képzést biztosító iskolarendszer kapcsolódik, míg a foglalkozási munkaerőpiac (OLM) szükségszerűen speciális szakképesítést nyújtó szakképző oktatási intézményrendszerrel társul. Ezért a mannheimi iskola képviselői a kétféle intézményi szerveződés megkülönböztetését nem szűkítik le a munkaerőpiacra, hanem az oktatási rendszer és a munkaerőpiac intézményrendszere együttesének kontextusában vizsgálják, és kvalifikációs elrendeződés vs. szervezeti elrendeződés (qualificational vs. organisational spaces 1 ) megkülönböztetést alkalmaznak (Maurice et al., 1986; Müller–Shavit, 1998; Müller, 2005; Müller–Gangl, 2003; Gangl, 2003, 2004; Gangl et al., 2003; Kogan–Unt, 2005; Saar–Unt–Kogan, 2008). A magyar oktatási rendszert az elmúlt évtizedekben a kétféle szerveződés közötti lassabb vagy gyorsabb elmozdulások jellemezték. A rendszerváltást megelőző hosszú időszakban a magyar intézményrendszer nagyon hasonlított a némethez, tehát erőteljesen szakképzés-orientált volt, az elmúlt 20 évben inkább az intézményi szerveződés (ILM) felé mozdult el, a közelmúltban pedig, úgy tűnik, ismét a kvalifikációs elrendeződés (OLM) irányába halad (Róbert–Bukodi, 2005; Roberts, 1998). A változó intézményi környezet megnehezíti a fiatalok pályaúttervezését. A folyamatosan változó képzési és kimeneti követelmények miatt nehezen tudják megítélni, hogy milyen típusú oktatás felel meg leginkább távlati karrierterveiknek, és még nehezebben tudják felmérni, hogy a választott felsőoktatási intézmény által biztosított jártasságokon kívül milyen más kompetenciákat kell megszerezniük a munkaerőpiacra való sikeres belépésük és integrálódásuk érdekében. Illeszkedési folyamat A munkaerőpiacra való átmenetet napjainkban leginkább egy sztochasztikus illesztési/illeszkedési folyamatként értelmezik a kutatók. Ennek során a munkaerőpiac szereplői – a potenciális munkavállalók és a potenciális munkaadók – felvonultatják a rendelkezésükre álló erőforrásokat, megbecsülik a másik fél rendelkezésére álló erőforrásokat, figyelembe veszik a kereslet-kínálati viszonyokat (tehát a versenyt), valamint az elosztási szabályokat, és igyekeznek az igényeiknek leginkább megfelelő munkaerőt, illetve munkát megtalálni. Az illesztési folyamat során a résztvevők a másik félnek nem az abszolút, hanem a relatív pozícióját figyelik, így a lefolyása je- 1 A kvalifikációs elrendeződés (vagy OLM) tipikus példája a német szakképzési rendszer és munkaerőpiac, míg a szervezeti elrendeződés (vagy ILM) tipikus példája az amerikai oktatási rendszer és munkaerőpiac. DPR.indd 113 2/19/13 7:50 PM
Page 1 and 2:
Frissdiplomások 2011 Educatio Tár
Page 3 and 4:
Tartalomjegyzék Előszó . . . . .
Page 5 and 6:
5 elŐSzÓ A magyarországi Diplom
Page 7 and 8:
E L Ő S Z Ó 7 pontos és hiteles
Page 9 and 10:
9 Veroszta Zsuzsanna a meSTerkéPz
Page 11 and 12:
A M E S T E R K É P Z É S I G J U
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
37 Szemerszki Marianna TaNUlÁSI UT
Page 39 and 40:
T A N U L Á S I U T A K É S K É
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62: T A N U L Á S I U T A K É S K É
Page 67 and 68: 67 Kiss László „alaCSoNy STÁTU
Page 69 and 70: A L A C S O N Y S T Á T U S Z Ú S
Page 93 and 94: 93 Gáti Annamária-Róbert Péter
Page 95 and 96: M U N K A V Á L L A L Á S A T A N
Page 111: 111 Sági Matild PÁlyakezDŐ DIPlo
Page 115 and 116: P Á LYA K E Z D Ő D I P L O M Á
Page 143 and 144: 143 Varga Júlia a PÁlyakezDŐ DIP
Page 145 and 146: A PÁ LYA K E Z D Ő D I P L O M Á
Page 163 and 164:
A PÁ LYA K E Z D Ő D I P L O M Á
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
173 Nyüsti Szilvia-Ceglédi Tímea
Page 175 and 176:
VÁ N D O R L Ó D I P L O M Á S O
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
209 Várhalmi Zoltán-Czibik Ágnes
Page 211 and 212:
M Ű S Z A K I-INFORM A T I K A I
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
231 Chrappán Magdolna elégeDeTTS
Page 233 and 234:
E L É G E D E T T S É G É S M O
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
Page 259 and 260:
Page 261 and 262:
Page 263 and 264:
Page 265 and 266:
265 Kiss Paszkál PÁlyakezDŐk mUN
Page 267 and 268:
PÁ L Y A K E Z D Ő K M U N K Á V
Page 269 and 270:
Page 271 and 272:
Page 273 and 274:
Page 275 and 276:
Page 277 and 278:
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Page 289 and 290:
Page 291 and 292:
Page 293 and 294:
293 Absztraktok DPR.indd 293 2/19/1
Page 295 and 296:
295 CHRAPPÁN MAGDOLNA elégeDeTTS
Page 297 and 298:
A B S Z T R A K T O K 297 KISS PASZ
Page 299 and 300:
A B S Z T R A K T O K 299 ságokkal
Page 301 and 302:
301 Szerzőink, szaklektoraink DPR.
Page 303 and 304:
303 Ceglédi Tímea Diplomáját a
Page 305 and 306:
S Z E R Z Ő I N K , S Z A K L E K
Page 307 and 308:
307 Függelék DPR.indd 307 2/19/13
Page 309 and 310:
309 mÓDSzerTaNI leÍrÁS Frissdipl
Page 311 and 312:
F Ü G G E L É K 311 Intézmény E
Page 313 and 314:
F Ü G G E L É K 313 változó bev
Page 315 and 316:
315 FrISSDIPlomÁSok 2011 - kUTaTÁ
Page 317 and 318:
F Ü G G E L É K 317 1.2.3. A vég
Page 319 and 320:
F Ü G G E L É K 319 2. Egyéb fel
Page 321 and 322:
F Ü G G E L É K 321 Nem ismeri Na
Page 323 and 324:
F Ü G G E L É K 323 2.8.2. … a
Page 325 and 326:
F Ü G G E L É K 325 3.2.4. Ön ek
Page 327 and 328:
F Ü G G E L É K 327 4. Munkaerő-
Page 329 and 330:
F Ü G G E L É K 329 5. Jelenlegi
Page 331 and 332:
F Ü G G E L É K 331 5.8. Hány al
Page 333 and 334:
F Ü G G E L É K 333 [8 -] Száll
Page 335 and 336:
F Ü G G E L É K 335 5.19.2. Véle
Page 337 and 338:
F Ü G G E L É K 337 7.5.2.1. Az i
Page 339 and 340:
DPR.indd 339 2/19/13 7:50 PM
show all

ide kattintva érhető el - Felvi.hu

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?