Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A M E S T E R K É P Z É S I G J U T T A T Ó E R Ő K<br />
19<br />
A tanulmányi eredményesség szubjektív – az azonos szakot végző évfolyamtársakhoz<br />
viszonyított – mutatója esetében a kép némileg megbomlik. A legjobban t<strong>el</strong>jesítők<br />
átlépési aránya itt is magasabb az átlagnál, ám számottevő esélykülönbségek<br />
inkább a közepesen t<strong>el</strong>jesítők kapcsán mutatkoznak: a képzés során átlagos t<strong>el</strong>jesítményt<br />
nyújtók között a legalacsonyabb a továbbtanulók aránya – alacsonyabb, mint<br />
az átlagnál gyengébben tanulók körében. Jól tanulni tehát – továbbtanulás szempontjából<br />
– „megéri”, ám átlagosnak lenni úgy tűnik, nem.<br />
4. ábra. A bach<strong>el</strong>or/master átmenet a többiekhez viszonyított tanulmányi t<strong>el</strong>jesítmény<br />
szerint (%)<br />
N = 5996<br />
Sokkal jobb volt, mint<br />
a többieké<br />
34,50<br />
Valamiv<strong>el</strong> jobb volt,<br />
mint a többieké<br />
26,00<br />
Kb. ugyanolyan volt,<br />
mint a többieké<br />
Valamiv<strong>el</strong> rosszabb<br />
volt, mint a többieké<br />
Sokkal rosszabb volt,<br />
mint a többieké<br />
Összesen<br />
16,50<br />
20,30<br />
20,80<br />
22,40<br />
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100<br />
Forrás: Frissdiplomások 2011 – Educatio Nonprofit Kft.<br />
Az intézményi háttér hatása<br />
A bach<strong>el</strong>or/master átlépésre vonatkozó harmadik hipotézisünk a f<strong>el</strong>sőoktatási rendszeren<br />
b<strong>el</strong>üli továbblépést alakító strukturális hatásokra vonatkozik. A hallgatói populáció<br />
heterogenizálódása, új tudományterületek megj<strong>el</strong>enése, a munkaerőpiac szerepének<br />
erősödése együttesen az intézmények komplexitási szintjének kényszerű növekedését<br />
eredményezték (Clark, 1996). A létszámexpanzióra, a gazdasági követ<strong>el</strong>mények és társadalmi<br />
<strong>el</strong>várások átalakulására, erősödésére adott válaszként a f<strong>el</strong>sőoktatási rendszer<br />
intézményei mind horizontálisan, mind vertikálisan erős differenciálódási folyamaton<br />
mentek át (Hrubos, 2009). Ez egyf<strong>el</strong>ől az intézmények közötti fókuszba kerülő hierarchikus<br />
különbségeket j<strong>el</strong>entette (am<strong>el</strong>y jól megmutatkozik a f<strong>el</strong>sőoktatási rangsorok<br />
iránti megnövekedett érdeklődésben), másf<strong>el</strong>ől az intézményi sokféleség megj<strong>el</strong>enését.<br />
E kettős mozgást voltaképpen a f<strong>el</strong>sőoktatási intézmények közti különbségek megragadására<br />
irányuló kétfajta szemléletmódként is ért<strong>el</strong>mezhetjük, hiszen a hierarchikusság<br />
<strong>el</strong>vén nyugvó rangsorkészítés, „ranking” m<strong>el</strong>lett megj<strong>el</strong>entek az intézményi sokfélesé-<br />
DPR.indd 19<br />
2/19/13 7:50 PM
Change language