You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
96<br />
G Á T I A N N A M Á R I A– R Ó B E R T P É T E R<br />
Kiem<strong>el</strong>kedően jó a h<strong>el</strong>yzet az orvosi és egészségügyi diplomásoknál, de átlag f<strong>el</strong>etti<br />
arányban h<strong>el</strong>yezkedtek <strong>el</strong> tanulmányaikhoz illeszkedően a jogi és igazgatási,<br />
az informatikai és a pedagógus végzettségűek is. A vertikális illeszkedést tekintve<br />
a válaszolók 18,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája nem igény<strong>el</strong> f<strong>el</strong>sőfokú<br />
végzettséget. Ez az arány átlag f<strong>el</strong>etti (23 százalék körül) a bölcsészettudományi,<br />
a társadalomtudományi és a művészeti képzési területeken végzettek esetében.<br />
A legkevésbé (10 százalék) az informatikusok végeznek diplomát nem igénylő munkát,<br />
de átlag alatti arányok mutatkoznak a jogi és igazgatási, a műszaki, az orvosi és<br />
egészségügyi végzettséget szerzők esetében is (Veroszta, 2012, 38–40).<br />
Tanulás és kapcsolódó munkavállalás – Hipotézisek<br />
Hipotéziseinket külön fogalmazzuk meg a tanulmányok m<strong>el</strong>letti munkavállalásra,<br />
illetve a szerzett munkatapasztalat hasznosulására vonatkozóan. Ezen b<strong>el</strong>ül hipotéziseink<br />
a magyarázó változók három nagy csoportjára vonatkoznak: a származási<br />
háttér, a f<strong>el</strong>sőfokú tanulmányokat meg<strong>el</strong>őző iskolai és munkapiaci múlt, valamint a<br />
f<strong>el</strong>sőoktatási tanulmányi és képzési területi j<strong>el</strong>lemzők.<br />
1.<br />
A 14 éves kori anyagi h<strong>el</strong>yzet – ami <strong>el</strong>emzésünkben a társadalmi hátteret j<strong>el</strong>lemző változók<br />
egyike – kapcsán logikus várakozásnak tűnik, hogy az <strong>el</strong>őnyösebb társadalmi<br />
háttérr<strong>el</strong> rend<strong>el</strong>kezőkre kevésbé lesz j<strong>el</strong>lemző a tanulmányok m<strong>el</strong>letti munkavállalás.<br />
A hátrányosabb h<strong>el</strong>yzetűek viszont inkább rászorulnak arra, hogy dolgozzanak,<br />
és részben vagy egészében így finanszírozzák tanulmányaikat, illetve megélhetésüket<br />
(„push” hatás). Miv<strong>el</strong> azonban a munkatapasztalat kategóriát két további kategóriára<br />
osztottuk (szakterülethez kapcsolódó, illetve nem kapcsolódó tapasztalatszerzésre),<br />
azon túl, hogy találunk-e ilyen j<strong>el</strong>legű összefüggést, érdekes kérdés az is, hogy<br />
vajon e tendencia a szakhoz kapcsolódó, illetve nem kapcsolódó munkatapasztalat<br />
esetében egyformán érvényesül-e. Ha ugyanis az összefüggések iránya érvényesül is,<br />
ezek magyarázata nem f<strong>el</strong>tétlenül ugyanaz. Míg a nem kapcsolódó munkatapasztalat<br />
szerzése a hátrányosabb h<strong>el</strong>yzetből érkezőknél valóban ért<strong>el</strong>mezhető az anyagi kényszerh<strong>el</strong>yzetre<br />
adott válaszként, a kapcsolódó munkatapasztalat esetében a kép ennél<br />
jóval árnyaltabb lehet. Miközben itt is érvényesülhet a „push” hatás, az is <strong>el</strong>képz<strong>el</strong>hető,<br />
hogy a kevésbé <strong>el</strong>őnyös családi háttérr<strong>el</strong> rend<strong>el</strong>kező diákok motiváltabbak, illetve<br />
a diplomaszerzés számukra a legfontosabb, sőt talán egyetlen lehetőség a társadalmi<br />
<strong>el</strong>őrejutásra. Így mindent megtesznek azért, hogy a diplomájuk m<strong>el</strong>lé r<strong>el</strong>eváns<br />
munkatapasztalatot is f<strong>el</strong> tudjanak mutatni a sikeresség érdekében. Ezt nevezhetjük<br />
mobilitási hipotézisnek. Ugyanakkor lehetséges, hogy a jobb származási hátterű hallgatókat<br />
– például a szülők iskolázottabbak – j<strong>el</strong>lemzi majd a tanulmányokhoz kapcsolódó<br />
munkavállalás. Ezt tekintjük reprodukciós hipotézisnek.<br />
DPR.indd 96<br />
2/19/13 7:50 PM