You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
P Á LYA K E Z D Ő D I P L O M Á S O K M U N K Á B A Á L L Á S I S T R A T É G I Á I<br />
131<br />
is, hogy a 2008-ban végzettek a korai pályára állási időszakukban (a f<strong>el</strong>sőfokú tanulmányaik<br />
során) a gazdasági válság <strong>el</strong>őtti időszakban próbálgatták szárnyaikat,<br />
és kerültek a nekik megf<strong>el</strong><strong>el</strong>ő munkaerő-piaci pozíciókba, míg a két évv<strong>el</strong><br />
később végzetteknek az utolsó egyetemi éveikben és azt követően is a gazdasági<br />
válság hatásaival is meg k<strong>el</strong>lett küzdeniük. A különböző gazdasági h<strong>el</strong>yzetben<br />
munkába állók <strong>el</strong>térő pályára állási lehetőségeire kutatók már korábban is f<strong>el</strong>hívták<br />
a figy<strong>el</strong>met (Gangl, 2001). A gazdasági válság pályára állási stratégiát befolyásoló<br />
hatásának hipotézisét érdemes további, erre a problémára fókuszáló<br />
<strong>el</strong>emzéss<strong>el</strong> <strong>el</strong>lenőrizni – megerősíteni vagy cáfolni.<br />
A családi háttér j<strong>el</strong>lemzői közül az apa iskolai végzettségének szignifikáns a<br />
hatása. A diplomás – különösen az egyetemi diplomás – apák gyerekei lényegesen<br />
nagyobb valószínűségg<strong>el</strong> alkalmazzák ezt a pályára állási stratégiát, mint<br />
az érettségiv<strong>el</strong> sem rend<strong>el</strong>kező apák gyerekei. Ugyanakkor a gyerekkori család<br />
(r<strong>el</strong>atív, észl<strong>el</strong>t) anyagi h<strong>el</strong>yzete nem befolyásolja a pályára állási stratégia választását.<br />
A férfiak ugyancsak valamiv<strong>el</strong> nagyobb valószínűségg<strong>el</strong> alkalmazzák ezt a dinamikus<br />
munkába állást, mint a nők, de a hatás nem túl erős: a regressziós együttható<br />
csupán 0,084. (7. táblázat)<br />
Továbbtanulás<br />
A munkaerőpiacra való aktív b<strong>el</strong>épés nélküli, főtevékenységként végzett továbbtanulás<br />
tipikusan az alapképzést (BA/BSc) befejezőkre j<strong>el</strong>lemző. Erre utal ugyanis,<br />
hogy az összes többi képzéstípusban való részvét<strong>el</strong> szignifikáns negatív hatást<br />
mutat a referenciaként szereplő alapképzéshez képest. A továbbtanulást valószínűsíti<br />
a korábbi f<strong>el</strong>sőoktatási képzésben tanúsított jobb tanulmányi eredmény,<br />
valamint az apa magasabb iskolai végzettsége is. Ez utóbbi esetében nemcsak a<br />
diplomás, hanem már az érettségizett apa is j<strong>el</strong>entősen növ<strong>el</strong>i annak a valószínűségét,<br />
hogy a gyereke (az alapképzést követően) MA-/MSc-szintű képzésben vesz<br />
részt – az ennél alacsonyabb iskolai végzettségű apákhoz képest.<br />
Az agrár képzési területhez képest majdnem minden más képzési terület szignifikáns<br />
pozitív vagy negatív hatást gyakorol az ott végzett diákok továbbtanulási<br />
döntésére. Legnagyobb valószínűségg<strong>el</strong> a speciális szaktudást nem biztosító,<br />
általános alapozó képzések (bölcsész, társadalomtudományi, természettudományi)<br />
végzettjei választják a munkaerőpiacra való b<strong>el</strong>épést halasztó továbbtanulási<br />
stratégiát, legkevésbé pedig (szignifikáns negatív együtthatóval, a referenciaként<br />
alkalmazott agrár szakterületen végzettekhez képest) a pedagógushallgatók<br />
és az orvos- és egészségtudomány képzési területen végzettek.<br />
Hasonlóan az <strong>el</strong>őzőekhez, a továbbtanulási track választását sem befolyásolja a<br />
gyerekkori család anyagi h<strong>el</strong>yzete, viszont kismértékű pozitív hatása van annak, ha<br />
valaki férfi. (7. táblázat)<br />
DPR.indd 131<br />
2/19/13 7:50 PM
Change language