22.11.2014 Views

ide kattintva érhető el - Felvi.hu

ide kattintva érhető el - Felvi.hu

ide kattintva érhető el - Felvi.hu

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A L A C S O N Y S T Á T U S Z Ú S Z A K O K A Z A L A P K É P Z É S B E N<br />

75<br />

A sz<strong>el</strong>ekciós mechanizmusok összességében (ném<strong>el</strong>y iskola „visszaesése” <strong>el</strong>lenére)<br />

mégiscsak fennmaradtak és azt eredményezték, hogy a szerkezetváltó iskolák a hagyományos<br />

középiskoláknál lényegesen jobb szülői iskolázottsági hátterű tanulócsoportot<br />

mondhattak magukénak. 8<br />

A középfokú képzés különböző típusú iskoláiban (szerkezetváltó gimnázium,<br />

„normál” gimnázium, szakközépiskola) érettségizettek továbbtanulási motivációiról,<br />

illetve a f<strong>el</strong>sőoktatásba történő bejutási esélyeiről ugyan nem állnak rend<strong>el</strong>kezésünkre<br />

egzakt adatok, az általános tapasztalatok mégis arra utalnak, hogy a gimnáziumi<br />

képzésben érettségizettek nagyobb arányban és sikeresebben választják a<br />

f<strong>el</strong>sőfokú képzésben történő továbbtanulást, mint a szakközépiskolákban érettségizők.<br />

Lannert egy 1997–98-as f<strong>el</strong>mérés adatai alapján arra a megállapításra jutott,<br />

hogy az egyetemi továbbtanulás a szerkezetváltó középiskolák tanulói körében a<br />

legnépszerűbb, őket a normál gimnáziumok tanulói követik a „sorban”, míg a szakközépiskolások<br />

továbbtanulási motivációi főleg a főiskolákra, valamint a továbbképző<br />

tanfolyamokra irányulnak. (Lannert, 2000. 209.)<br />

2008-ban az összes érettségiző 52 százaléka gimnáziumi képzést zárt le.<br />

(Imre–Híves, 2010. 45.) Ugyanebben az évben a f<strong>el</strong>sőoktatásba j<strong>el</strong>entkező frissen<br />

érettségizettek 69,9 százaléka gimnáziumi (normál, szerkezetváltó vagy<br />

kéttanny<strong>el</strong>vű) osztályban végzett, a szakközépiskolai érettségizettek aránya mindössze<br />

28 százalékos. 9 A f<strong>el</strong>vettek arányában valamiv<strong>el</strong> kisebb, de még mindig j<strong>el</strong>entős<br />

a gimnáziumi érettségiv<strong>el</strong> rend<strong>el</strong>kezők túlsúlya: 66 százalékban vannak, szemben<br />

a szakközépiskolai érettségiv<strong>el</strong> rend<strong>el</strong>kezők 31 százalékos arányával.<br />

Ha a kibocsátó középiskola típusát az <strong>el</strong>emzésünkben vizsgált csoport(ok) vonatkozásában<br />

nézzük, azt láthatjuk, hogy 2011-ben a nappali alapszakos f<strong>el</strong>vettek<br />

72 százaléka gimnáziumi (normál, szerkezetváltó vagy kéttanny<strong>el</strong>vű) érettségiv<strong>el</strong><br />

rend<strong>el</strong>kezett. Ugyanez az arány a vizsgált, legalacsonyabb bejutási átlagpontszámú<br />

szakok esetében csak 67 százalék – ezz<strong>el</strong> szemben az ezekre a szakokra f<strong>el</strong>vét<strong>el</strong>t<br />

nyertek 31,1 százaléka szakközépiskolai érettségiv<strong>el</strong> rend<strong>el</strong>kezik, míg ugyanez az<br />

arány a referenciacsoportban mindössze 25 százalék körüli. A kibocsátó középiskolai<br />

adatok megerősítik a korábban (a f<strong>el</strong>vettek szociodemográfiai j<strong>el</strong>lemzői alapján)<br />

kialakított képünket: a legalacsonyabb átlagpontszámú szakok esetében nemcsak<br />

a szülői iskolázottság vagy a t<strong>el</strong>epüléstípus, hanem a saját középfokú végzettség<br />

tekintetében is az átlagosnál valamiv<strong>el</strong> alacsonyabb státuszú csoportot határozhatunk<br />

meg.<br />

8 „A szülők nemcsak az átlagos népességnél, de korosztályukon b<strong>el</strong>ül is, sőt a hagyományos gimnáziumi<br />

osztályokba járó gyerekek szüleinél is lényegesen magasabban iskolázottak. Az anyáknak mindössze az<br />

5 százaléka és az apáknak csak a 3 százaléka általános iskolai végzettségű, és igen alacsony (11, illetve<br />

21 százalék) a szakmunkásképzőt végzett szülők aránya is. A legtöbben középfokú, illetve f<strong>el</strong>sőfokú végzettségűek.”<br />

(Fehérvári–Liskó, 1996. 98.)<br />

9 A többiek külföldön, vagy egyéb intézménytípusban (pl. dolgozók középiskolája) szereztek középfokú<br />

végzettséget. (J<strong>el</strong>entkezési és f<strong>el</strong>vét<strong>el</strong>i adatok 2008.)<br />

DPR.indd 75<br />

2/19/13 7:50 PM

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!