Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
82<br />
K I S S L Á S Z L Ó<br />
Érdekes kérdés annak vizsgálata, hogyan alakult a ny<strong>el</strong>vvizsga hiányában diploma<br />
nélkül kilépők aránya az <strong>el</strong>emzésünk alapját képező alapszakok 2008-as és<br />
2010-es nappali munkarendű végzettjeinél. 11 Az összes, említett két évben abszolutóriumot<br />
szerzett nappali alapszakos hallgató 28,3 százaléka tartozik azok közé,<br />
akik valamilyen oknál fogva nem szerezték meg diplomájukat is tanulmányaik lezárásakor.<br />
A legfőbb ok természetesen a ny<strong>el</strong>vvizsga hiánya: a diploma nélkül kilépők<br />
több mint 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy abszolutóriumának megszerzését<br />
követően ny<strong>el</strong>vvizsga híján nem kaphatta kézhez f<strong>el</strong>sőfokú végzettséget igazoló<br />
okmányát.<br />
Ha megnézzük a legalacsonyabb bekerülési pontszámúként definiált szakok<br />
2008-as és 2010-es végzettjeit, láthatjuk a b<strong>el</strong>épéskor megadott ny<strong>el</strong>vvizsgaadatok<br />
alapján is prognosztizálható súlyos lemaradást: 42,6 százalékuk nem kapta<br />
kézhez diplomáját az abszolutórium megszerzése után, közülük 93,1 százalék a<br />
ny<strong>el</strong>vtudást igazoló papír hiányában. Az abszolút értékeket nézve még érzékletesebb<br />
a vizsgált alacsony pontszámú szakok hallgatói körének problémája: a 2008-<br />
ban és a 2010-ben ezeken a szakokon végzett összes nappalis hallgató 39,5 százaléka<br />
ny<strong>el</strong>vvizsga hiányában nem tudta kézhez kapni diplomáját, ez az arány az<br />
összes nappali alapszakos végzett esetében „mindössze” 22,1 százalékos.<br />
Noha a ny<strong>el</strong>vvizsga (és ezz<strong>el</strong> együtt a végzettséget hivatalosan is igazoló diploma)<br />
hiánya még nem eredményez f<strong>el</strong>tétlenül rosszabb kiindulási h<strong>el</strong>yzetet a<br />
munkaerő-piaci <strong>el</strong>h<strong>el</strong>yezkedés során, a ny<strong>el</strong>vtudásb<strong>el</strong>i hiányosságok már rövid<br />
távon, akár rögtön az álláskeresés során komoly hátráltató tényezőként j<strong>el</strong>entkezhetnek.<br />
A legalacsonyabb bekerülési pontszámú szakok végzettjeinek ny<strong>el</strong>vtudásb<strong>el</strong>i<br />
<strong>el</strong>maradása annak <strong>el</strong>lenére is megnehezítheti munkaerő-piaci boldogulásukat,<br />
hogy – mint az a Gazdaság- és Vállalkozás<strong>el</strong>emző Intézet 2007-es,<br />
vállalatvezetőkk<strong>el</strong> készített interjús f<strong>el</strong>méréséből k<strong>ide</strong>rül – a pedagógusképzés<br />
és az agrárképzés területén (ahová vizsgált szakjaink többsége tartozik) nem kifejezetten<br />
magasak a pályázók ny<strong>el</strong>vismeretév<strong>el</strong> kapcsolatos munkáltatói <strong>el</strong>várások<br />
(GVI, 2007).<br />
11 Az <strong>el</strong>emzéshez a Diplomás Pályakövető Rendszer keretében a f<strong>el</strong>sőoktatási intézmények által lefolytatott<br />
végzettf<strong>el</strong>mérések Educatio Nonprofit Kft. által aggregált adatbázisát használjuk. A mintában<br />
szereplő összes nappali alapszakos végzett száma 3659 fő. A vizsgált, legalacsonyabb bejutási átlagpontszámúként<br />
azonosított szakokon nappali munkarenden végzettek száma a mintában 338 fő (az<br />
összes nappali alapszakos végzett 9,1 százaléka). A minta két évfolyamot, a 2008-ban és a 2010-ben<br />
végzettek csoportját tartalmazza. Adataink alapján az állapítható meg, hogy az évek szerinti bontás<br />
a legtöbb esetben nem vezet szignifikáns különbséghez a munkaerő-piaci <strong>el</strong>h<strong>el</strong>yezkedés j<strong>el</strong>lemzően<br />
nem időtartam-vonatkozású <strong>el</strong>emeit illetően. A szignifikáns különbségek hiányát sajnos az ily<br />
módon bontott adatbázis <strong>el</strong>emzéshez nem mindig <strong>el</strong>égséges c<strong>el</strong>lánkénti <strong>el</strong>emszámai is <strong>el</strong>őidézhetik,<br />
ezért úgy döntöttünk, hogy a két év végzettcsoportját alapesetben együtt kez<strong>el</strong>jük; évenkénti bontásokat<br />
csak akkor mutatunk be, ha az adott változó esetében a két végzettcsoport között szignifikáns<br />
<strong>el</strong>térést tapasztalhatunk.<br />
DPR.indd 82<br />
2/19/13 7:50 PM
Change language