22.11.2014 Views

ide kattintva érhető el - Felvi.hu

ide kattintva érhető el - Felvi.hu

ide kattintva érhető el - Felvi.hu

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

PÁ L Y A K E Z D Ő K M U N K Á V A L VA L Ó E L É G E D E T T S É G É N E K M E G H A T Á R O Z Ó I<br />

269<br />

ségükből származik az egzisztenciális biztonságuk; saját h<strong>el</strong>yzetüket és mások<br />

sorsát is alapvetően meghatározhatja a munkatevékenységük eredménye. Az önkifejezés,<br />

a személyiség kibontakozásának eszköze is lehet a munka. Ha a szubjektív<br />

jóllét kontextus nélküli (pontosabban a változó h<strong>el</strong>yzeteket „átlagoló”) általános<br />

j<strong>el</strong>legéből indulunk ki, akkor juthatunk arra a következtetésre, hogy az adott életterülethez<br />

kötött <strong>el</strong>égedettség fogalmi háttere bizonytalan (L<strong>el</strong>kes, 2003), ez a j<strong>el</strong>enségkör<br />

másodlagos j<strong>el</strong>entőségű. Diener (1984) úttörő tanulmánya alapján azonban<br />

a szubjektív jóllét alakulásának nemcsak egységes, f<strong>el</strong>ülről lef<strong>el</strong>é tartó, hanem az<br />

egyes j<strong>el</strong>entős életterületekből kiinduló, alulról f<strong>el</strong>f<strong>el</strong>é ható folyamatait is f<strong>el</strong>tét<strong>el</strong>ezhetjük.<br />

Ezek között a munkával való <strong>el</strong>égedettség is magától értetődően szerep<strong>el</strong>,<br />

összekapcsolva a munkavállalói sikeresség némiképp szélesebb körű fogalmával<br />

(Veroszta, 2010). A munkával való <strong>el</strong>égedettség tehát nem csupán <strong>el</strong>sziget<strong>el</strong>t életterületen<br />

fontos, hanem áthat az élett<strong>el</strong> való <strong>el</strong>égedettség egészére is.<br />

A munkával való <strong>el</strong>égedettséget szervezetkutatók is megkülönböztetik az általános<br />

szubjektív jólléttől. Dagenais-Desmarais és Savoie (2012) azt találják, hogy<br />

közöttük csak közepesen erős kapcsolat van (r = 0,5). A munkával való <strong>el</strong>égedettség<br />

szintén pozitív kapcsolatban áll a személy önérték<strong>el</strong>ésév<strong>el</strong>, szociabilitásával,<br />

míg negatív a viszonya a szorongással, az önleérték<strong>el</strong>éss<strong>el</strong>, a depresszióval, a társas<br />

kötődés hiányával. A munkával való <strong>el</strong>égedettség b<strong>el</strong>ső szerkezetét vizsgálva<br />

az empirikus <strong>el</strong>emzések különböző összetevőit is kimutatták (személyközi beilleszkedés,<br />

munkával való boldogulás, kompetenciaérzés, vágy a bevonódásra,<br />

észl<strong>el</strong>t <strong>el</strong>ismerés a munkában). A különböző komponensek dinamikáját mutatja<br />

egy leíró-dokumentáló célkitűzésű, úttörő magyar kutatás (Medgyesi–Róbert,<br />

1998), am<strong>el</strong>y paradox módon a rendszerváltozás után a munkával kapcsolatos<br />

instrumentális j<strong>el</strong>lemzések háttérbe szorulását mutatta ki, amiből az következik,<br />

hogy piacgazdasági körülmények között inkább tartották a válaszadók önmagáért<br />

is fontosnak a munkájukat, nem csupán eszközként tekintettek rá más célok<br />

<strong>el</strong>érésében. Az 1997-es adatok alapján azt is bemutatták, hogy a csehországi válaszokhoz<br />

képest a magyar munkavállalók inkább szeretnének önállóak lenni, mint<br />

alkalmazottak, inkább dolgoznának magáncégnél, mint állami vállalatnál. Mindkét<br />

országban hajlandóak lettek volna a válaszadók többet dolgozni, és <strong>el</strong>sősorban<br />

az állásbiztonságot érték<strong>el</strong>ték nagyra.<br />

A nemzetközi összehasonlítások a munkával való <strong>el</strong>égedettség vizsgálatában<br />

széles körben <strong>el</strong>terjedtek, a többszintű hatásmechanizmusok közül <strong>el</strong>sősorban a<br />

stukturális-társadalmi meghatározottságot segítenek f<strong>el</strong>tárni. Drobnič és munkatársai<br />

(2010) a European Quality Life Survey 2003-as adatai alapján bizonyították<br />

például, hogy a dél- és k<strong>el</strong>et-európai országokban a munka minősége nagyobb<br />

hatással van az élett<strong>el</strong> való <strong>el</strong>égedettségre, és ezz<strong>el</strong> összefüggésben azt is<br />

kimutatták, hogy a negatív érték<strong>el</strong>és hatása dominál. Azt az általánosítható öszszefüggést<br />

is sikerült bizonyítaniuk, hogy a munkával való <strong>el</strong>égedettség közvetíti<br />

a munka minőségének (pl. jó fizetés, önállóság, unalom, bizonytalanság) hatását<br />

az élett<strong>el</strong> való <strong>el</strong>égedettségre.<br />

DPR.indd 269<br />

2/19/13 7:50 PM

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!