You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
266<br />
K I S S PA S Z K Á L<br />
A személyes <strong>el</strong>égedettség pszichológiai és közgazdaságtani<br />
megköz<strong>el</strong>ítésben<br />
Ha a munkával való <strong>el</strong>égedettségre az élett<strong>el</strong> általában véve meglévő <strong>el</strong>égedettség<br />
komponenseként tekintünk, akkor azt az általánosabb kérdést is f<strong>el</strong> k<strong>el</strong>l tennünk,<br />
hogy mi a legfontosabb az ember életében, mi okozza számára a legtöbb örömet, mi<br />
mozgatja a vis<strong>el</strong>kedését? Nem volt olyan kor, olyan nézőpontja az ember és a társadalom<br />
vizsgálatának, am<strong>el</strong>yben ne vetődtek volna f<strong>el</strong> valamilyen formában ezek a kérdések.<br />
Már-már gyanúsan általánosnak, kevéssé megragadhatónak is tűnnek. Azonban<br />
nemcsak éjszakába érő kávéházi beszélgetések tárgyát képezhetik — egyenként<br />
is könyvtárnyi szakirodalmuk van. A filozófiai művek és szépirodalmi alkotások<br />
m<strong>el</strong>lett egyre inkább gazdagítják ezt a biztos <strong>el</strong>méleti alapokra épített, empirikus<br />
próbákkal erősített tudományos eredmények.<br />
A közgazdaságtan központi fogalma, a hasznosság is ezekből az alapvető kérdésekből<br />
és a rájuk keresett válaszokból vezethető le. Ennek ad új dimenziót, amikor a tudományos<br />
<strong>el</strong>emzés nem pusztán a választásban megmutatkozó következményeiben,<br />
hanem közvetlenül is igyekszik mérni a gazdasági vis<strong>el</strong>kedés alapját j<strong>el</strong>entő általános<br />
emberi motivációt az örömök, a boldogság keresésére. A pszichológia <strong>hu</strong>manisztikus,<br />
pozitív pszichológiai irányzataiban nem a lélek betegségei, a pszichopatológia kerül<br />
<strong>el</strong>őtérbe, hanem a személyes növekedés, az önkit<strong>el</strong>jesítés és az átélt csúcsélmények,<br />
am<strong>el</strong>yek <strong>el</strong>őr<strong>el</strong>endítik az alkotás, a magasabb rendű emberi tevékenységek folyamatát.<br />
A szociológiában és a politológiában a demokratikus berendezkedésű államok, de<br />
akár az egyes kormányok t<strong>el</strong>jesítményének mércéjeként is f<strong>el</strong>merül az állampolgárok<br />
élett<strong>el</strong> való <strong>el</strong>égedettsége mint általános (szubjektív) mérce. A sor minden bizonnyal<br />
hosszan folytatható tovább a társadalomtudományok különböző területein.<br />
Különösen izgalmas a közgazdaságtan és a pszichológia közös vállalkozása a<br />
„boldogság közgazdaságtanának” kialakítására. A téma emblematikus szerzője kognitív<br />
pszichológus, aki munkásságáért közgazdasági Nob<strong>el</strong>-díjat kapott 2002-ben.<br />
Dani<strong>el</strong> Kahneman a racionális döntés heurisztikus tévútjainak vizsgálata és az<br />
Amos Tverskyv<strong>el</strong> együtt megfogalmazott kilátás<strong>el</strong>méletének megfogalmazása után<br />
kezdte a gazdasági vis<strong>el</strong>kedés közvetlenül is m<strong>érhető</strong> kiindulópontját kutatni. Más<br />
– társadalmi kutatásokban is részt vevő – j<strong>el</strong>es pszichológusokkal együtt fogalmazza<br />
meg az átélt örömök és bánatok által hajtott ember „hedonikus” pszichológiáját<br />
(Kahneman–Diener–Schwartz, 1999). Fogalmi és módszertani újítást egyaránt hoz<br />
a megélt <strong>el</strong>égedettség, a jóllét (w<strong>el</strong>l-being) vizsgálata. Kognitív aspektusát átfogó<br />
önj<strong>el</strong>lemzések formájában, az élett<strong>el</strong> való általános <strong>el</strong>égedettséget firtatva igyekeznek<br />
f<strong>el</strong>tárni. Ettől az empirikus kutatásokban is <strong>el</strong>választhatónak bizonyult<br />
a pozitív és negatív érzések (pillanatról pillanatra alakuló) egyenlege, am<strong>el</strong>yet a<br />
megélt <strong>el</strong>égedettség érz<strong>el</strong>mi aspektusaként azonosítanak. Ez utóbbi vizsgálatára<br />
alakítanak ki saját mérési módot az átélt érz<strong>el</strong>mek naplózásának módszerév<strong>el</strong>. 1<br />
1 Ennek segítségév<strong>el</strong> Kahneman – ítéletalkotási heurisztikák világát nem f<strong>el</strong>edve – megtalál egy sajátos<br />
torzítást is, a fókuszálási hatást és más, az átélt öröm alakulásával kapcsolatos általános összefüggéseket.<br />
DPR.indd 266<br />
2/19/13 7:50 PM