You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
PÁ L Y A K E Z D Ő K M U N K Á V A L VA L Ó E L É G E D E T T S É G É N E K M E G H A T Á R O Z Ó I<br />
277<br />
valószínűsége csökken a nagyobb iskolai t<strong>el</strong>jesítménny<strong>el</strong> és a fejlesztett kompetenciákkal.<br />
Az egyes képzési területek között különbséget talál a túlképzettség<br />
<strong>el</strong>őfordulásának arányaiban, és azt is kimutatja, hogy a hosszabb álláskeresési<br />
időszak növ<strong>el</strong>i a túlképzettségg<strong>el</strong> vállalt munka valószínűségét. Összességében<br />
is az erdélyi fiatalok munkavállalására inkább j<strong>el</strong>lemzőnek találta a kockázatkerülést,<br />
mint ahogy az a nyugat-európai adatok alapján megfogalmazott mod<strong>el</strong>lek<br />
alapján várható volt.<br />
A túlképzettség vizsgálatának mérföldkövét j<strong>el</strong>entik a nagy európai f<strong>el</strong>sőoktatás-kutatások<br />
(Reflex, CHEERS). Ezek számos európai és esetenként azon kívüli<br />
nemzet összehasonlító <strong>el</strong>emzésére alkalmas adatbázisokat hoznak létre, am<strong>el</strong>yek<br />
kifejezetten a f<strong>el</strong>sőoktatásból a munka világába történő átmenett<strong>el</strong> kapcsolatos<br />
adatokkal szolgálnak a képzettség és a munkakör illeszkedésének vizsgálatára<br />
speciálisan kialakított kérdéssorokkal. A Reflex kutatásra épít McGuinnes<br />
és Sloane (2011) tanulmánya, am<strong>el</strong>y megerősíti, hogy a képzettség és a munka<br />
rossz illeszkedése feszültségekhez vezet. A kutatás lehetővé teszi, hogy a végzettség<br />
m<strong>el</strong>lett a fejlesztett és a munkakörben igény<strong>el</strong>t kompetenciák illeszkedését<br />
is vizsgálni lehessen. Azt találják, hogy ez utóbbi pontosabb mutatója az illeszkedési<br />
problémáknak. Három külön regressziós mod<strong>el</strong>lben vizsgálták a jöved<strong>el</strong>met,<br />
a munkával való <strong>el</strong>égedettséget és más munkaj<strong>el</strong>lemzőket az illeszkedés<br />
meghatározottságában. Ezután a kompenzációs folyamatokat is <strong>el</strong>emezték. Ezen<br />
<strong>el</strong>emzések alapján jutnak arra a következtetésre, hogy bár a végzettségük alapján<br />
túlképzettnek minősülők jöved<strong>el</strong>me kisebb, a munkájukkal mégis kevésbé <strong>el</strong>égedetlenek,<br />
mint azok, akik úgy nyilatkoznak, hogy a képességeiket nem tudják kihasználni.<br />
A (szubjektív ítéleten alapuló) túlképzettség m<strong>el</strong>lett az alulképzettséget<br />
is beem<strong>el</strong>ték a regressziós egyenletekbe, és ez utóbbinak jóval kisebb negatív<br />
hatását mutatták ki a munkával való <strong>el</strong>égedettségre. Úgy tűnik, hogy a nagyobb<br />
kompetenciaigénny<strong>el</strong> járó, és ezért nyilván megterh<strong>el</strong>ő munkakör még növ<strong>el</strong>i is<br />
<strong>el</strong>égedettséget, míg a valószínűleg kisebb energiabefektetéss<strong>el</strong> <strong>el</strong>végezhető, de a<br />
képességeket parlagon hagyó munkakörben végzett munka megítélése negatív.<br />
A képességek illeszkedését számos kutatás vizsgálja a munkával való <strong>el</strong>égedettség<br />
hátterében, am<strong>el</strong>yek Allen és van der V<strong>el</strong>den (2001) fogalmi keretét veszik át, és<br />
eredményeikből kiindulva mutatják ki, hogy a fejlesztett és a munkához szükséges<br />
kompetenciák illeszkedése jobb bejóslója lesz a munkával való <strong>el</strong>égedettségnek, mint<br />
a végzettség. Egy, az Európai Közösség háztartáspan<strong>el</strong>jének portugál adatain végzett<br />
<strong>el</strong>emzés (Cabral Vieira, 2005) azt mutatja ki, hogy inkább vis<strong>el</strong>nek <strong>el</strong> némileg<br />
kisebb jöved<strong>el</strong>met a munkavállalók, ha ezz<strong>el</strong> <strong>el</strong> tudják kerülni a túlképzettséget.<br />
Allen és de Weert (2007) négy európai országban és Japánban végzett kutatásának<br />
összehasonlító eredményei alapján a f<strong>el</strong>sőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben<br />
dolgozók jöved<strong>el</strong>me lett lényegesen kisebb. Ebben a kutatásban a képességek<br />
illeszkedésének a jöved<strong>el</strong>emre, magára nem mutatkozott j<strong>el</strong>entős hatása. Második<br />
regressziós <strong>el</strong>emzésükben a munkával való <strong>el</strong>égedettség lett a célváltozó, am<strong>el</strong>yet<br />
többek között az illeszkedéss<strong>el</strong> igyekeztek bejósolni. Itt már a bejósló változók között<br />
DPR.indd 277<br />
2/19/13 7:50 PM