You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
74<br />
K I S S L Á S Z L Ó<br />
13,6 százalékkal szemben) bírók aránya. (Az apák esetében p = 0,001, az anyák esetében<br />
p = 0,002.) Ez a képzési terület tehát az egyébként meglehetősen gyakran emlegetett<br />
speciális vs. általános képzések mentén egyért<strong>el</strong>műen kettéválik. „Nyitott”<br />
szakoknak inkább az utóbbiak, az ország sok intézményében, sok vidéki h<strong>el</strong>yszínen<br />
is hozzáf<strong>érhető</strong> óvodapedagógus és tanító alapszakok tekinthetők, míg a Budapest<br />
m<strong>el</strong>lett csak három vidéki h<strong>el</strong>yszínen (Győr, Kaposvár, Szeged) oktatott gyógypedagógia<br />
némileg „exkluzívabb” hátterű hallgatókat képez. 7<br />
Tanulmányi életút és t<strong>el</strong>jesítmény<br />
A középiskolai életút j<strong>el</strong>lemzői – iskolatípus és t<strong>el</strong>jesítmény<br />
Az <strong>el</strong>múlt mintegy két évtizedben a középfokú képzésben j<strong>el</strong>entős szerkezeti változások<br />
zajlottak le. A gimnáziumok között megj<strong>el</strong>entek a 6 és 8 osztályos, továbbá<br />
az 5 osztályos, ny<strong>el</strong>vi <strong>el</strong>őkészítő évfolyammal indító iskolák, és terjedni kezdett<br />
a 12. évfolyam, illetve az érettségi utáni évfolyamok. A 13–15. évfolyamon<br />
tanulók a 90-es évek végére a középiskolai tanulóknak mintegy egytizedét tették<br />
ki, 2008/2009-ben már 81 710-en tanultak 12. f<strong>el</strong>etti évfolyamon, ami a középfokon<br />
tanulók 14,5 százalékát tette ki. (Imre–Híves, 2010. 42.) A szerkezetváltó<br />
iskolák alapításában a kilencvenes években különféle stratégiai szempontok (tanulói<br />
létszám növ<strong>el</strong>ése, forrásokhoz való jobb hozzáférés lehetősége stb.) m<strong>el</strong>lett<br />
igen nagy szerepet játszott a hatékonyabb tehetséggondozási rendszer kialakítása,<br />
a tanterv javítása, a presztízsnöv<strong>el</strong>és, valamint a jobb továbbtanulási arány<br />
<strong>el</strong>érése. (Fehérvári–Liskó, 1996. 48.)<br />
A szerkezetváltó iskolák iránti érdeklődés (és ezz<strong>el</strong> összefüggésben a f<strong>el</strong>vét<strong>el</strong>i<br />
sz<strong>el</strong>ekció erőssége) a kilencvenes évek második f<strong>el</strong>ében visszaesett, ez a változás<br />
azonban <strong>el</strong>sősorban a kisebb t<strong>el</strong>epülések iskoláit érintette, a nagyvárosokban működő<br />
szerkezetváltó intézményeknek hatékonyabban sikerült fenntartaniuk presztízsüket,<br />
illetve kiem<strong>el</strong>t sz<strong>el</strong>ekciós lehetőségeiket. Ahogy a kilencvenes évek közepén<br />
készült tanulmányában Fehérvári és Liskó megfogalmazta: „Ez a j<strong>el</strong>enség arra utal,<br />
hogy a szerkezetváltó iskolák képzési kínálata <strong>el</strong>sősorban az ért<strong>el</strong>miségi és középosztályi<br />
családok gyerekeinek szól, és a kisebb t<strong>el</strong>epüléseken azért csökkent egy-két év<br />
után olyan drasztikusan a j<strong>el</strong>entkezők aránya, mert egyszerűen nincs tartósan <strong>el</strong>egendő<br />
számú »fogyasztója« ennek a képzési formának.” (Fehérvári–Liskó, 1996. 89.)<br />
7 A t<strong>el</strong>jességhez hozzátartozik, hogy a műszaki képzési terület legalacsonyabb bejutási pontszámmal j<strong>el</strong>lemezhető<br />
szakjai, valamint az orvos- és egészségtudomány területhez tartozó egészségügyi gondozás<br />
és prevenció, valamint egészségügyi szervező szakok az apák iskolai végzettségét tekintve ugyancsak<br />
kilógnak a területek többi szakjai közül (az anyák iskolai végzettségében nem találtunk szignifikáns<br />
<strong>el</strong>térést), a természettudomány területről ezen szakok csoportjába került környezettan hallgatói pedig<br />
mindkét szülőjük iskolai végzettségét nézve szignifikánsan alacsonyabb státuszúnak nevezhetők, mint<br />
a többi természettudományos hallgató.<br />
DPR.indd 74<br />
2/19/13 7:50 PM
Change language