Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
68<br />
K I S S L Á S Z L Ó<br />
osztatlan szakok „büszkélkedhetnek”. Munkánkban arra keressük a választ, mi j<strong>el</strong>lemzi<br />
azokat a szakokat, am<strong>el</strong>yek nem tartoznak a legkeresettebb szakok közé, viszonylag<br />
magas bejutási aránnyal és kifejezetten a legalacsonyabb átlagpontszámú<br />
f<strong>el</strong>vettcsoporttal rend<strong>el</strong>keznek. A legalacsonyabb bejutási átlagpontszámú szakok<br />
körének meghatározása után megvizsgáljuk hallgatóik társadalmi hátterét, iskolai<br />
<strong>el</strong>őmenet<strong>el</strong>ük, tanulmányaik főbb körülményeit, majd megnézzük, milyen e szakok<br />
végzett hallgatóinak munkaerő-piaci integrációja.<br />
Első hipotézisünk szerint a legalacsonyabb átlagpontszámú szakok, bár nem<br />
tartoznak a klasszikus tömegszakok közé, hatásukban hasonlóak, a közepes és az<br />
alacsonyabb társadalmi státuszú csoportok nem a legkiválóbb tanulmányi eredményekk<strong>el</strong><br />
rend<strong>el</strong>kező gyermekei számára nyújtanak f<strong>el</strong>sőfokú tanulmányi lehetőséget.<br />
A munkaerő-piaci integráció szempontjából viszont – második hipotézisünk<br />
szerint – a „nem piacképes” szakok közé tartoznak: az ezeken a szakokon végzettek<br />
várakozásaink szerint kevésbé sikeresek a munkaerőpiacon, alacsonyabb státuszú<br />
pozíciókat tudnak megcélozni, ehhez kapcsolódóan az anyagiak terén is <strong>el</strong>maradnak<br />
diplomás társaiktól. E képzések társadalmi mobilitásban betöltött szerepét<br />
j<strong>el</strong>entősnek, de korlátosnak tartjuk, a középső és alsóbb társadalmi rétegek leszármazottjait<br />
irányítják diplomás pályákra, azonban nem a legmagasabb, talán nem is<br />
a „középső”, hanem <strong>el</strong>sősorban az alsó szintű diplomás pozíciókba.<br />
A legalacsonyabb átlagpontszámú szakok körének<br />
meghatározása<br />
Elemzésünkbe azokat az alapszakokat vontuk be, am<strong>el</strong>yek a 2008–2011 közötti<br />
négy év általános f<strong>el</strong>vét<strong>el</strong>i <strong>el</strong>járásaiban a f<strong>el</strong>vett hallgatók átlagpontszámát tekintve<br />
legalább három évben a rangsor utolsó tizenöt szakja közé kerültek (tehát a tizenöt<br />
legalacsonyabb f<strong>el</strong>vett-átlagpontszámmal rend<strong>el</strong>kező szak közé tartoztak), kiegészítve<br />
az <strong>el</strong>őször 2010-ben indított csecsemő- és kisgyermeknev<strong>el</strong>ő alapszakkal,<br />
am<strong>el</strong>y 2010-ben és 2011-ben is az „alsó” tizenöt szak között h<strong>el</strong>yezkedett <strong>el</strong>. A szakok<br />
átlagpontszám-adatainak megállapításánál (és ennek megf<strong>el</strong><strong>el</strong>ően a későbbi <strong>el</strong>emzés<br />
során is) csak a nappali munkarendre f<strong>el</strong>vét<strong>el</strong>t nyerteket vizsgáltuk; a lev<strong>el</strong>ező,<br />
esti és távoktatás munkarendeken a nappalisoktól <strong>el</strong>térő életh<strong>el</strong>yzetben lévő, j<strong>el</strong>lemzően<br />
idősebb, tanulmányaikat legtöbbször család és/vagy munka m<strong>el</strong>lett végző<br />
hallgatókat találhatunk, akik ennek következtében más j<strong>el</strong>entkezési motivációval,<br />
más igényekk<strong>el</strong> és más munkaerő-piaci (<strong>el</strong>h<strong>el</strong>yezkedési) esélyekk<strong>el</strong> és stratégiákkal<br />
rend<strong>el</strong>keznek, mint nappali képzésben tanuló társaik.<br />
Az így kialakított mintába a következő alapszakok kerültek: állattenyésztő mérnöki,<br />
anyagmérnöki, csecsemő- és kisgyermeknev<strong>el</strong>ő, egészségügyi gondozás és<br />
prevenció, egészségügyi szervező, faipari mérnöki, földmérő és földrendező mérnöki,<br />
könnyűipari mérnöki, környezettan, mezőgazdasági és él<strong>el</strong>miszeripari gépészmérnöki,<br />
mezőgazdasági mérnöki, műszaki szakoktató, növénytermesztő mérnöki,<br />
DPR.indd 68<br />
2/19/13 7:50 PM
Change language