szf

gatottság helyett a British Museum munkatársai egy kézlegyintéssel
elintézték őket. „A vaslemez szerkezete valóban
egyedi", engedte meg Paul Craddock és Janet Lang. „Ugyanakkor
nem lehetünk biztosak e struktúra jelentőségében
vagy eredetében, s abban sem, hogy az szükségszerűen magas
korra utal. 23 "
A British Museum álláspontja
Miután a vaslemezt vélhetően a királyi kamra „Orion"-kürtője
torkából vagy annak közvetlen közeléből emelték ki,
rendkívül fontos a számunkra. Úgy döntöttünk tehát, hogy
vetünk rá egy pillantást. Dr. A. J. Spenceren, a British Museum
egyiptomi antikvitás részlegének helyettes kurátorán
keresztül el is intéztünk egy látogatást 1993. november 7-re.
Engedélyezték számunkra, hogy kézbe vegyük a fémlemezt,
s meglepetten tapasztaltuk szokatlan súlyát és texturáltságát.
Nem tudtuk nem észrevenni, milyen briliáns fénnyel csillog
a fém a felszínt borító patina alatt, felfedve a helyet, ahol El
Gayer és Jones tudományos analíziséhez a mintát lemetszették.
Dr. Spencer megismételte a múzeum hivatalos álláspontját:
a lemez nem túlzottan idős, valószínűleg Vyse idejében,
feltehetőleg szándékosan került a helyére, és az El
Gayer-Jones-féle következtetések „meglehetősen gyanúsak".
24
Hogyan és miért lenne e két kiváló fémszakértő tudományos
véleménye „meglehetősen gyanús?", érdeklődtünk.
Dr. Spencer erre nem tudott felelni, és dr. Craddock, akivel
telefonon beszéltünk, szintén nem kívánt a részletekbe
bocsátkozni.
Néhány nappal később felhívtuk dr. M. P. Jonest is, és
meghallgattuk, hogy milyen körülmények között vizsgálta ő
és El Gayer a fémlemez eredetiségét 1989-ben, a londoni
Imperial College laboratóriumaiban. Dr. Jones azóta nyugalomba
vonult és Walesben él. Amikor rákérdeztünk, hogy
mit tart a British Museum hivatalos álláspontjáról, érthető
módon dühbe gurult. Ragaszkodott hozzá, hogy a vaslemez
„nagyon régi", és hozzánk hasonlóan úgy gondolta, hogy -
132