szf

akkor is megválaszolásra vár még egy - talán a legérdekesebb
- kérdés.
Miért?
Miért bajlódtak ezzel?
Miért építettek templomot 200 tonnás monstrumokból,
amikor ugyanezt megtehették volna - éppoly praktikusan,
mint amilyen esztétikusan - kisebb, mondjuk két-három tonnás
kőtömbökkel is?
A kérdésre csupán két igazi válasz kínálkozik. Az emberek,
akik megtervezték ezeket a magasztos építményeket,
vagy birtokában voltak olyan technikáknak, melyek révén
egyszerű volt kibányászni, mozgatni és beépíteni ilyen roppant
tömegeket vagy egészen másként gondolkodtak, mint
mi - mely esetben a motivációikat és prioritásaikat aligha
érthetjük meg csupán a kulturális összehasonlítás révén.
Azt is tudnunk kellene továbbá, hogy mikor került sor a
munkára.
Mint korábban már megjegyeztük, mind a Szfinx temploma,
mind a völgytemplom névtelen építmény. Bármennyire
is bizonyítható, hogy utóbbit felhasználták Hafré temetkezési
rituáléja során, azt már semmi sem támasztja alá, hogy ő
is építtette volna. Épp ellenkezőleg. Ha lehet adni Róbert
Schoch geológiai bizonyítékaira, akkor biztosan állíthatjuk,
hogy Hafré nem építtethette meg őket. Magát a Szfinxet
ugyanis úgy alkották meg, hogy patkó alakban kivájták a
Gizai-fennsík sziklaágyát, majd a fennmaradó központi magból
megformálták az oroszlántestű szoboralakot. Miután a
geológus képes volt igazolni, hogy a templomok építése során
felhasznált mészkőtömböket a Szfinxet körülvevő árokból
bányászták ki, azokat vélhetően a Szfinxszel együtt hozták
létre. 10
Mindebből következik, hogy ha a Szfinx valóban
több ezer évvel idősebb annál, ahogyan azt az egyiptológusok
tartják, akkor a két templomnak is több ezer évvel idősebbnek
kell lennie.
Egy rendkívül kifinomult, technológiai értelemben hihetetlenül
fejlett civilizáció örökségével szembesülünk tehát,
mely bámulatos építészeti és mérnöki csodákra volt képes
már azokban az időkben, amikor a történelemtudomány jelenlegi
állása szerint a földön még egyetlen civilizáció sem létezett.
50