szf

58. Az Orion lassú precessziós „csúsztatása" i. e. 10 500 és
2500 között
59. I. e. 10 500 kora: az Orion-öv három csillagát leképezi a
gizai horizont déli peremén meghúzódó három mellékpiramis
60. Rajz a Szíriusz „Első Idejéről", i. e. 10 500-ról
61. A Nap haladása, ahogyan Giza szélességi fokáról megfigyelhető
62. A Hufu-féle töltésűt kelettől 14 foknyira északnak fut,
tökéletesen igazodva a „negyedponthoz"
63. A Menkauré-féle töltésűt keleti irányban halad, tökéletesen
igazodva a tavaszi napéjegyenlőség és őszi napéjegyenlőség
napfelkeltéjéhez
64. Hafré töltésútja kelettől 14 foknyira délre halad, tökéletesen
igazodva a „negyedponthoz"
65. Az Oroszlán felkelte a „negyedpont" napfelkeltéjével
i. e. 10 500-ban
66. A Szfinx tekintete a „negyedpont" napfelkeltéjén i. e.
10 500-ban
67. A nagy Szfinx Giza „földi horizontján"
68. A Hórusz-király „kincskereső térképe"
69. Az átjárókból és kamrákból álló föld alatti rendszer lehetséges
elhelyezkedése a nagy Szfinx alatt
70. Ozirisz Dzsedui-oszlopa Izisz és Nebethut képével
71. Napbárka Aker kettős oroszlán hieroglif áj ának hátán;
A Nagy Piramis nyugat felől; Az oziriszi Dzsedui-oszlop
nyugat felől
72. Maat Mérlege
73. A Nagy Piramis keresztmetszete jól mutatja a csillagkürtők
„egyensúlyozó" funkcióját
74. Az égbolt, amilyen 2450-ben lesz, az Orion „Utolsó Idejekor"
75. Az égbolt, amilyen i. e. 10 500-ban, Orion „Első Idejében"
volt