szf

elvégzésére. A minták közül kettőt a dallasi Southern Methodist
University radiokarbon-laboratóriumában vizsgálták
meg, a többi tizenhármat zürichi laborokba küldték, ahol a
kifinomultabb gyorsító berendezéseket használták. A rutinnak
megfelelően az eredményeket kalibrálták és fagyűrű
mintákkal támasztották alá 3 .
Az eredmény pedig igencsak meglepő. Ahogyan annak
idején Lehner kommentálta:
Az eredményül kapott dátumok i. e. 3809. és i. e. 2869. között
helyezkednek el. Tehát általánosságban elmondható...
hogy jelentősen régebbiek, mint amikorra a legtöbb egyiptológus
teszi Hufu korát... A radiokarbon kormeghatározás
szerint annak függvényében, mely mintát vesszük, az egyiptomi
kronológia 200-1200 évnyi elcsúszást szenved. Átlagolva
az eredményeket, mondhatjuk úgy, hogy az általunk kapott
dátumok 400-450 évvel előzik meg az óbirodalom korabeli,
és különösen a IV dinasztia korabeli piramisokat...
Ez valóban radikális különbség... Úgy értem, ez sok mindent
megváltoztat. A gizai piramisok 400 évvel idősebbek,
mint azt az egyiptológusok hiszik 4 .
Annak ellenére, hogy Lehner szerint a kormeghatározásra
következetes tudományos procedúra alapján került sor 5
(aminek önmagában elégnek kellene lennie ahhoz, hogy tudós
körökben elfogadják), a tanulmány különös módon szinte
alig vert visszhangot, és nem „változtatott" semmin. Az
egyiptológusok mindeddig figyelmen kívül hagyták az implikációit,
és a tanulmány nem ismert sem az akadémikusok,
sem a népszerű tudomány köreiben. Egyszerűen képtelenek
vagyunk megmagyarázni vagy megérteni e kudarc okát -
vagy hogy miért nem vontak ki további mintákat a Nagy Piramisból
és miért nem végezték el újra a vizsgálatokat, hogy
igazolják avagy megcáfolják Lehner potenciálisan korszakalkotó
eredményeit.
Ami természetesen felveti azt a nyugtalanító lehetőséget
is, hogy rejlik egyfajta rendszer az ilyen eredmények agyonhallgatásában.
Mint arról a 6. fejezetben tudósítottunk, a királynő kamrájának
északi kürtőjéből annak idején egy fadarab is előke-
348