szf

7. fejezet
A robot, a németek
és az ajtó esete
„Upuaut, a farkasistenség... Benne
elsősorban az Utak Megnyitóját tisztelték,
aki megmutatta az Alvilágba
vezető ösvényt a halott lelkeknek..."
Veronica Ions, Egyiptomi mitológia,
1982
A robotkamera bevezetése a királynő kamrájának szűkös déli
kürtőjébe, és a lezárt „ajtó" felfedezése mintegy 200 láb (60
méter) mélységben bár igazi régészeti szenzáció, korántsem
nevezhető váratlannak. Jóllehet a „komoly" egyiptológusok
vajmi kevés érdeklődést tanúsítottak a királynő kamrája iránt
(melyet rendszerint a Nagy Piramis egy „befejezetlen", „félbehagyott",
s így jelentéktelen sajátosságának ítéltek), az elmúlt
évtizedben nagyon is lázas tevékenység folyt itt.
1986-ban például két francia építész, Gilles Dormion és
Jean-Patrice Goidin szerzett valamilyen úton hivatalos engedélyt
a Nagy Piramis belsejének feltárására. Dormion és
Goidin sikeresen győzte meg róla az Egyiptomi Régészeti
Hivatal rangidős hivatalnokait, hogy egy „rejtett kamra" található
a királynő kamrájához vezető horizontális folyosó
nyugati fala mögött. Tőle szokatlan engedékenységgel a Régészeti
Hivatal áldását adta rá, hogy a franciák több apró
furatot is ejtsenek a falszakaszon, elméletüket igazolandó.
Valóban sikerült is bizonyítani egy nagyobb üreg létét, amit
azonban csak szokatlanul finom homok töltött be, semmi
egyéb - ám ez is elég volt a médiáknak, hogy világgá kürtöljék
az eseményt. Az egyiptológusok csendben füstölögtek.
A projektet végül is lefújták, Dormion és Goidin pedig soha
többé nem foglalkozott a Nagy Piramissal 1 .
143