szf

előtt. „A hiányzó bizonyítékok talán sokkal mélyebben rejtőznek,
mint ameddig bárki leásott, és/vagy olyan helyeken,
melyeket eddig nem tártak fel - például az ősi Nílus folyó
(sic!) partján, mely mérföldekre található a jelenkori Nílustól,
vagy a Földközi-tenger mélyén, mely a jégkorszak idején
még a szárazföldhöz tartozott... 52 "
A „baráti egyet nem értés" ellenére - hogy a Szfinx i. e.
7000-5000 környékén keletkezett-e, vagy pedig egy régebbi
korszakban - Schoch és West úgy döntött, hogy kutatásaik
eredményét megosztják az Amerikai Geológiai Társasággal
is. A tudósok reakciója őket igazolta. Több száz geológus értett
egyet következtetéseikkel, s tucatnyian felajánlották segítségüket
és tanácsaikat is egy esetleges további kutatáshoz.
53
Még kedvezőbb visszhangra találtak a felfedezések a
nemzetközi médiákban. A Geológiai Társaság összejövetelét
követően napilapok, rádió- és tévéadók tucatjai foglalkoztak
a Szfinx valóságos korának kérdésével. „Már a tizenhatosnál
jártunk, és tovább robogtunk a gólvonal felé", emlékszik
vissza West. 54
Ami pedig a véleménykülönbséget illeti, Schoch őszintén
megvallotta, hogy „csakis további kutatások dönthetik el
végérvényesen a kérdést" 55 .
Még eldöntésre vár
1993 óta az egyiptomi kormány - a nyugati egyiptológusok
tanácsára - nem engedélyezett további geológiai vagy szeizmográfiai
kutatásokat a Szfinx környékén. Ez meglepő fejlemény
Schoch következtetéseinek fényében - annál is meglepőbb,
mert a geológiai bizonyítékokat mindeddig senki
sem kérdőjelezte meg tudományos érvek alapján. Ahogy
múlnak az évek, a bostoni geológus következetesen kiáll szerinte
megalapozott véleménye mellett, és több alkalommal
sikeresen védte meg állítását, miszerint a Szfinxen és a környező
falakon látható jellegzetes eróziós minták - mély függőleges
vájatok és horizontális üregek - „iskolapéldái annak,
mi történik a mészkővel, ha több ezer éven át ki van téve az
esőzéseknek.. ." 56
Ha mindezt beillesztjük az ősi Giza időjá-
39