szf

ja a piramisok korából származó régi épületrészeket is (például
a belső és külső nyugati kerítésfal egyes elemeit). Miként
a legtöbb fontos vallási építmény, ez is „megszentelt földön"
épült, és benne gyűjtötték össze az ősök gazdag antikvitásörökségét
7 .
Maguk az Építőszövegek nem tűnnek többnek, mint az
edfui templom történetének, mely részletes leírást közöl az
egyes helyiségekről és csarnokokról, azok liturgikus funkciójával
és jelentőségével együtt 8 . Ha azonban tüzetesebben
megvizsgáljuk őket, ahogyan azt E. A. E. Reymond, a Manchaster
University munkatársa tette, egy rejtett értelemre is
rábukkanhatunk, mely:
bizonyos mitológiai események létére utal... A történelmi
templom alapját, építményét és megépítését egy mitikus
korszak örökségeként értelmezték. A templom ebben a
kontextusban maguknak az isteneknek a műve, és mint
ilyen, mágikus természettel bír. ...Úgy tűnik, építői hittek
abban, hogy a történelmi templom közvetlen folytatása, kivetülése
és visszatükröződése egy mesebeli templomnak,
mely a világ kezdetén jött létre... 9
Szükségtelen is hozzátennünk, hogy a „világ kezdete" az
edfui szövegekben csupán egy szinonimája az „Első Időnek",
melyet „Ősidőként" is ismertek. E korban, tudhatjuk meg, a
„Bölcsek szavait" a bölcsességisten, Thot örökítette meg
könyveiben, melyek kódolt formában közlik bizonyos „szent
dombok" helyét is a Nílus mentén v
Az elveszett könyv címe,
legalábbis a szövegek szerint, Az Őskor dombjainak felsorolása,
és ebben a szövegek bizonysága szerint nemcsak a kisebb
„halmokról" vagy templomokról esik szó, de magáról a
nagy „Ősdombról" is, ahol az idő megkezdődött 10 .
A lehetőség érdekes kérdéseket vet fel:
1. Az „Ősdombot" I. E. S. Edwards a közelmúltban azzal
a természetes sziklaképződménnyel azonosította, melyről
tudjuk, hogy a Nagy Piramis alatt található, és amelyet az
építmény szerves részévé tettek 11 . Ez az elemzés is bizonyítja
a kapcsolat meglétét - melyre az I. részben már utaltunk - a
gizai nekropolisz és az „Első Idő" között.
233