szf

2. fejezet
A Szfinx rejtélye
„Szfinx. Mitológiai teremtmény, egy
oroszlán testével és emberi fejjel...
Legkorábbi és leghíresebb művészeti
ábrázolása az egyiptomi Gizában található
nagy Szfinx, mely Hafré király
(IV. dinasztia, i. e. 2575-2465 k.)
uralkodása alatt készült. A szoboralak
ma a király portréjaként is ismert..."
Encyclopaedia Britannica
A tudós vélekedés szerint a gizai nagy Szfinxet az egyiptomi
történelem „óbirodalmi" korszakában alkották meg a IV.
dinasztia fáraójának, Hafrénak a parancsára, aki i. e. 2520 és
2494 között uralkodott, és akit á görögök később Khephrén
néven ismertek. Ez az ortodox történeti álláspont, mely valamennyi
szabvány egyiptológiai értekezésből, valamennyi
enciklopédiából, régészeti szaklapból és népszerű tudományos
írásból visszaköszön az olvasóra. Ugyanezek a források
azt is megállapítják, hogy a Szfinx vonásait úgy faragták ki,
hogy azok Hafré fáraóra emlékeztessenek - vagyis a Szfinx
arca a fáraó arca.
Ennek jegyében a gizai nekropolisz építményeinek világhírű
szakértőjétől, dr. I. E. S. Edwardstól azt is megtudhatjuk,
hogy jóllehet a Szfinx arcát „súlyosan megcsonkították",
az még mindig „Hafré király valósághű portréjának tűnik, és
nem csupán a király formális ábrázolásának" 1 .
Ahmed Fahry, a kairói egyetem őstörténet-professzora is
arról informál bennünket, hogy „amikor megalkották, a
Szfinx a királyt jelképezte, és arcát Hafré hasonlatosságára
faragták ki" 2 .
Az egyetlen probléma - hacsak nincs valakinek hozzáférése
egy működő időgéphez -, hogy egyikünk sincs abban a
22