szf

Nyilvánvaló, hogy sokkal több „talánra" és „valószínűségre"
lenne szükség akkor is, amikor a predinasztikus Egyiptomról
esik szó. Bármilyen megnyugtató képet is közvetít az
ortodox egyiptológia, sok tudós bizony nem szégyelli bevallani,
hogy „az Egyiptom prehisztorikus korszakával kapcsolatos
tudásunk még a huszadik század végén a legjobb esetben
is csak töredékes". 6
A fenti és az alábbi mondat Nicholas Grimal szájából
hangzott el, aki egyiptológus professzorként a párizsi Sorbonne
Egyetemen tanít:
A második világháború óta nyilvánvaló, hogy nemcsak a
„prehisztorikus" kor nyúlhat korábban nem várt hosszúságúra,
de annak sokszínűsége és önállósága sem ad rá okot,
hogy csupán a dinasztikus periódus előjátékának tekintsük...
7
A jelenleg dívó egyiptológiai konszenzus (melyet Grimal,
legalábbis e tekintetben nem erősít) képtelen bármilyen elfogadható
magyarázatot adni az egyiptomi őstörténet e
„sokszínűségére" és „önálló" voltára, vagy a predinasztikus
és dinasztikus uralom közti éles választóvonalra. Az ősi
egyiptomiak azonban ránk örökítették feljegyzéseiket, melyek
talán ezekre a kérdésekre is megadják a választ. Ezek a
feljegyzések részletes információkat tartalmaznak a korra
vonatkozóan, melynek gyökerei több ezer évvel a fáraói állam
hirtelen felemelkedése (azaz i. e. negyedik évezred)
előttre nyúlnak vissza.
Az egyetlen problémát az okozza, hogy egyelőre senki
sem kész e feljegyzéseket komolyan venni. Talán azért van
így, mert ezek szöges ellentétben állnak az egyiptomi kronológiáról
kialakított tudós nézettel? Az olvasónak magának
kell döntenie a kérdésben, de mint alább igazoljuk, ugyanezen
feljegyzések egyéb elemei, melyek inkább megfelelnek
az uralkodó álláspontnak, igenis elfogadottak és széles körben
elterjedtek az egyiptológusok köreiben.
223