szf

Nagyfokú pontosság
Ilyen, igazán a toleranciaküszöbön belül eső hibákat máshol
is találunk a Nagy Piramisnál. Valóban, a több mint 5 hektáron
álló, mintegy hat és fél millió tonnányi mészkövet és gránitot
magába olvasztó építménynek paradox módon nem a
puszta tömege vagy mérete, ami ámélkodásra késztet. Sokkal
inkább figyelemre méltó az a hihetetlen pontosság, mely
a piramis megtervezésének valamennyi aspektusánál érvényesült.
Mielőtt belemennénk a részletekbe, gondoljuk csak el,
mit jelent a nagyfokú pontosság gigászi építmények esetében.
A megértéshez segítségül hívhatjuk a karóránkat. Ha azzal
a pontossággal beérjük, hogy óránk néhány másodpercet
tévedjen csak hetente, egy közönséges kvarcóra is megteszi.
Ha azonban az eltérés mértékét évente néhány tized másodperc
alá akarjuk csökkenteni, a kvarcóra többé nem elég, és
legalábbis egy atomórát kell segítségül hívnunk.
Ugyanez a helyzet az építőiparban is. Ha olyan téglafalat
akarunk, mely 100 méterenként plusz-mínusz 1 fokot tér el,
és durván észak felé irányul, akkor bármely hozzáértő kőműves
megfelelhet a várakozásainknak. Ha azonban az eltérés
nem lehet több 1 fokpercnél 100 méterenként, és a kész
falnak pontosan északnak kell mutatnia, akkor be kell szereznünk
egy lézeres teodolitot, egy legalább 10 méteres pontosságú
földmérő térképet, és egy magasan képzett szakemberekből
álló csapatot - benne egy mérnökkel, egy csillagásszal,
egy földmérővel és néhány igazán profi építőmesterrel
-, hogy egy hét vagy még több idő elteltével megkapjuk
a kívánt eredményt.
Ilyen „atomóra"-precizitást sikerült elérnie a piramisépítőknek,
akik mintegy 4500 évvel előttünk jártak. És ez nem
történelmi spekuláció vagy teória, hanem mérhető, kérlelhetetlen
tény.
Példa: A Föld egyenlítői kerülete 24 902 mérföld (40 092
kilométer), ami nagyjából 132 millió láb. Ennek jegyében egy
szélességi fok mintegy 366 600 lábnak (111 367 méternek)
felel meg (132 millió láb osztva 360 fokkal). Minden fokot 60
fokpercre osztunk, ami azt jelenti, hogy 1 fokperc valamivel
58