szf

loma hangsúlyosan rombusz alapú, 100 láb (30 méter) körüli
oldalhosszakkal.
Az eredetileg 40 lábnyi (12 méternyi) magas építmények
masszív mészkőtömbökből épültek, melyeket hajdan belső és
külső gránitborítással is elláttak. A borítást és a tartófalak
egy részét elhordták a Szfinx templomából, meglehetősen
szánalmas állapotban hátrahagyva az épületet; a völgytemplom
ellenben javarészt megúszta sértetlenül. Mindkét építmény
nélkülözi a tetőszerkezetet, az eredeti födémgerendákat
is. A völgytemplom esetében a helyén maradt tizenhat
belső tartóoszlop és hevedergerenda a T alakú központi
csarnokban, elbűvölő fény-árnyék mintát felrajzolva a falakra.
Az ősi, névtelen építmények közös nevezője a zord, dísztelen
építészeti stílus és a roppant kőtömbök széles körű
használata - melyek közül sok a becslések szerint a 200 tonnás
tömeget is eléri 1 . Kis követ itt egyáltalán nem találunk:
minden egyes kőtömb óriási - a legkisebb is több mint 50
tonnát nyom -, és nem könnyű megérteni, hogyan voltak
képesek az ősi egyiptomiak a helyükre emelni ezeket a
monstrumokat. Az építési vállalkozók még napjainkban, a
legkorszerűbb technológiák birtokában is roppant nehézségekkel
kényszerülnének szembenézni, ha valaki felkérné
őket, hogy alkossák meg a Szfinx templomának és a völgytemplomnak
egy-egy pontos másolatát.
A probléma sokrétű, de leginkább a kőtömbök roppant
mérete okozza - szemléletesen talán úgy világíthatjuk meg,
ha elképzeljük, hogy egymásra rakott dízelmozdonyokból
kellene „házat" építenünk. Ilyen terhelésnek a szokványos,
nagyvárosi építkezésekről jól ismert torony- és hidraulikus
darukat nyilvánvalóan nem tehetnénk ki. Ezek az emelőszerkezetek,
melyek egyébként fejlett gépészeti technikát testesítenek
meg, maximális súlyként 20 tonnát képesek megmozgatni,
és azt is csak a daru gémjének legközelibb „kinyúlásán".
Minél hoszabbra nyúlik a gém, annál inkább csökken
a terhelhetőség, mely a legnagyobb kinyúlás esetén már nem
lehet több 5 tonnánál.
Az 50 tonnát is meghaladó építőelemekhez különleges
darura van szükség. Ezt a darutípust - a „híd"-, illetve „bakdarut"
- leginkább nagyüzemekben és fontosabb iparváro-
45