szf

latilag megegyezik a hieroglifával, mely Edfu „Üllőjét" ábrázolja,
legalábbis ahogyan az Flinders Petrievl korai dinasztiák
királyi síremlékei című munkájában megjelenik 36 .
Mindezek az érvek - sok társukkal egyetemben - arra
indították Reymondot, hogy levonja a következtetést: „Az
edfui források azt látszanak alátámasztani, hogy az egyiptomi
templom rituáléja héliopoliszi eredetű... Arra a véleményre
helyezkedünk, hogy Edfu feljegyzései emléket állítanak
egy predinasztikus vallási központnak, mely valaha
közel lehetett Memphiszhez, amit az egyiptomiak mindig is
az egyiptomi templom szülőhelyének tartottak." 37
Vajon mi lehetne esélyesebb a címre - „predinasztikus
vallási központ Memphisz közelében" és „az egyiptomi
templom szülőhelye" - Héliopolisz szent városánál, valamint
a Gizai-fennsík hozzá kapcsolódó piramisainál és egyéb építményeinél?
Ráadásul, ahogyan azt már említettük, a Giza/
Héliopolisz komplexum északra fekszik az ősi Memphisztől.
Mindez különleges jelentőséget kölcsönöz az edfui templom
kerítésfalának belső oldalán található jól ismert szövegnek,
hiszen ezek révén megtudhatjuk, hogy a templom az „Ősök
utasítására" épült aszerint, ami meg volt írva egy bizonyos
„könyvben", mely „Memphisztől északra leereszkedett az
égből". 38
Giza kozmikus építményeit ebben a szövegkörnyezetben
szintén felfoghatjuk egyfajta kőbe vésett „könyvként", mely
„leereszkedett az égből" - hiszen a három Nagy Piramis az
Orion-öv három csillagának pontos földi mása, míg a Szfinx
az égi oroszlán, az Oroszlán (Leo) csillagkép visszatükröződése.
A főnix ideje
Az Ősdomb - melyet azonosíthatunk a Nagy Piramissal, de
a természetes sziklaképződménnyel is, melyet beledolgoztak
a monumentális építmény alapjába - a Piramisszövegekben
olyan helyként jelenik meg, mely egyszerre szolgálja a születés
és halál, sőt újjászületés céljait 39 . Jól illeszkedik tehát az
ősi egyiptomi rituálék - mint „Ozirisz ébresztése" és az asztrális
halhatatlanság megszerzése, vagy a Hórusz-királyok
237